Hirdetés
A múlt héten közreadott adatok a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv hatásait érzékeltetik. Az irányelv lényege, hogy az európai gyártású művek - különös tekintettel a független gyártók által készített műsorokra – sugárzását ösztönözze. A Bizottság szerint a jogszabály kifejezett célja, hogy az európai műsorszolgáltatók és műsorkészítők „hasznát lássák” az egységes piacnak.
"Az úgynevezett határok nélküli televíziózásról szóló irányelvvel az Európai Unió és a tagállamok tanúbizonyságot tesznek a kulturális sokszínűség ügye melletti elkötelezettségükről, és továbbra is hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai tévécsatornákon jelentős mennyiségben legyenek láthatók Európában készülő műsorok." – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyért felelős tagja.
Az 1989-ben elfogadott irányelv kimondja, hogy a műsorszolgáltatók egyrészt „adásidejük többségi hányadát” kell, hogy fenntartsák az európai alkotások számára, másrészt az adásidejük 10 százalékát a független gyártók számára kell tartalékolni. Az adásidő számításánál nem veszik figyelembe a hírekre, sporteseményekre, játékokra, reklámra és teletext szolgáltatásokra szánt időt.
A Bizottság mérései a 2005-2006-os adatokat mutatják. A két év átlagát tekintve az európai műsorszolgáltatók adásidejük 63 százalékában adtak európai gyártású műsorokat. A független gyártól műveinek aránya is emelkedett, a mérési időszakban a műsorok 37 százalékát tették ki. Ez jóval meghaladja az irányelvben lefektetett 10 százalékos célt.
Bár a tagországokban mért műsorarányok közel állnak egymáshoz, vannak köztük szélsőséges példák. 2006-ban a ciprusi műsorok majdnem 70 százalékban sugároztak európai gyártású filmeket, de csak 6,5 százalék származik független gyártótól. Kis teret kapnak a független producerek az olasz (11,5%), a görög (19,5%) és a szlovén (20%) televízióban is.
A 2006-os évben Lengyelországban és Dániában a legmagasabb az európai művek aránya, mindkét országban 81 százalék körüli részesedést kapnak. Nem sokkal marad el mögöttük Magyarország sem, ahol 77 százalék az összes európai mű aránya, és 54 százalék a független producerek munkája. Ezzel hazánk az élmezőnyben van, csak Németország (65,1%) és Luxemburg (54,7%) előzi meg.
A „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelvet nemrég módosították, 2007-ben lépett hatályba „az audiovizuális médiaszolgáltatásokról” szóló új közösségi jogszabály, melyet a tagállamok 2009 decemberéig kell ,hogy átültessenek a hazai jogba. A módosítások nem érintették a fenti rendelkezéseket, de kiegészítették azokat. 2009-től az ún. „lekérdezéses alapú szolgáltatásoknál”, vagyis például a TV készülékekről letölthető filmek, műsorok esetén is segíteni kell az európai kultúrát.
Az Unió audiovizuális politikájának fő célkitűzése, hogy emelje az európai kultúra szerepét. A legfőbb riválisnak tartott amerikai filmipar részaránya egyre kisebb az európai műsorszolgáltatók piacán. Egyre nagyobb teret nyernek a kanadai, japán, kínai és indiai művek is.
