Hirdetés
Két szélső pontot fedezhetünk fel az adatok között: a 30 százalék fölötti és a 15 százalék alatti GDP ráfordításokat. Az előbbi csoportba Franciaország (31,1 százalékkal a franciáknál a legmagasabb ez az arány), Svédország és Belgium tartozik, ezzel szemben a balti államok (Lettország, itt a legalacsonyabb 12,2 százalékkal, Észtország, Litvánia) és Románia költötte a legkevesebbet szociális védelemre 2006-ban.
Az Uniós Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon nőttek a szociális védelemre fordított kiadások a 2005-ös évhez képest – amikor ez az a szám a GDP 21,9 százalékát tette ki -, 2006-ban hazánk a GDP 22,3 százalékát fordította szociális védelemre.
Az eltérő eredmények az életszínvonalbeli különbségeken túl tükrözi az országok eltérő társadalombiztosítási rendszereit is, de magában foglalja a demográfiai, gazdasági, szociális illetve az intézményi struktúrában felfedezhető különbségeket is.
Ha Magyarországot összehasonlítjuk a szomszédos EU-tagországokkal, azt látjuk, hogy Ausztriától jócskán el vagyunk maradva (28,5 százalék) ráfordításainkban, viszont Szlovákiával (15,9 százalék) és Romániával szemben (14 százalék) nálunk jóval magasabb a szociális védelemre fordított összeg.
Az európai vásárlóerő-egységgel[1] (PPS) számolt egy főre jutó kiadásoknál ebben a tekintetben Luxemburg vezet – 13458-cal magasan meghaladva az európai átlagot (6349) – , őt követi Hollandia, Svédország és Franciaország. Ennél az adatsornál is elmarad hazánk az uniós átlagtól, és a 2004 óta csatlakozott többi tagállammal együtt a mezőny hátsó feléhez tartozunk (igaz abban a magasabb indexszel rendelkezők közé vagyunk sorolhatóak). A legalacsonyabb mutatókkal a két 2007-ben csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária rendelkezik.
A szociális védelem finanszírozása általában két forrásra támaszkodik: a kormányzati és a társadalmi hozzájárulásokra – az egyéb források aránya 6 országot kivéve 10 százalék alatt van, ezek közül Lengyelországban a legmagasabb 18,8 százalékkal. A kormányzati forrásból (adókból) eredő támogatások összege Dániában, Írországban és az Egyesült Királyságban 50 százalék fölött van; ezzel szemben Csehországban és Észtországban a társadalmi hozzájárulások vannak 80 százalék fölött.
Magyarországon ez az arány kiegyensúlyozottabb: 40,6 százalék a kormányzati oldal, 53,8 a szociális juttatások és 5,7 százalék az egyéb forrás. Az uniós átlag 37,6, illetve 58,9 százalék.
[1] Az európai vásárlóerő-egység lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlítást és független minden nemzeti valutától.
