Hirdetés
Az Európai Bizottság által kezdeményezett irányelvet múlt heti ülésükön (május 22.) vitatták a tagállamok unióhoz akkreditált állandó képviselői. Az irányelv célja, hogy egységes szabályozást alakítson ki az illegális bevándorlók visszatérésére. A COREPER kompromisszumra jutott a kérdésben, az Európai Parlament a júniusi plenáris ülésen tárgyalja a témában készült jelentéstervezetet.
A közös bevándorláspolitika ötlete már 1999-ben megszületett, de a téma rengeteg problémát vet fel, így tagállamok nem tudtak egységes politikáról megegyezni. Születőben vannak ennek bizonyos közösségi elemei. Ilyen például a visszatérési irányelv, de tárgyalások folynak az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelvről és a Kékkártya, vagyis a szakképzett bevándorlók letelepedését megkönnyítő dokumentum részleteiről.
Európában több millió bevándorló él ma illegálisan. Ezek az emberek gyakran elképzelhetetlen körülmények között, a társadalmon kívül élnek, jogaikat illegális helyzetük miatt nem tudják érvényesíteni, a szociális háló nem fedi őket. Az illegális bevándorlók megjelennek a munkaerőpiacon, olcsón végzik el a legnehezebb munkákat is, de természetesen a munka után járó állami juttatásokat nem élvezhetik.
Helyzetükre kétfajta megoldás létezhet. Vagy legálissá teszik a tartózkodásukat, vagy visszatérnek származási országukba. A visszatérési irányelv szerint az európai érdekeket a második megoldás, vagyis az illegális bevándorlók visszatoloncolása szolgálja.
Egy ilyen szankcióhoz azonban az emberi jogokat, illetve a tisztességes és átlátható eljárást garantáló, alapos szabályozás szükséges. Az irányelv főbb tartalmi elemei:
- Az irányelv változatlanul hagyná a menedéket keresők eljárási és alanyi biztosítékait. Ezeket egy másik irányelv szabályozza.
- Csak akkor engedélyezi az illegális bevándorlók fogvatartását, ha más kényszerítő eszközzel nem lehet eredményt elérni, és ezt is csak a lehető legrövidebb ideig lehet alkalmazni. A fogvatartás szükségességét egy jogi hatóság megfelelő időközönként ellenőrizné.
- A tervezet meghatározza a menekültközpontokban eltölthető maximális időtartamot (6+12 hónap).
- Fellebbezési jogot biztosít, mivel a kiutasításra vonatkozó döntést bírói hatáskörbe utalja.
- A kiutasított személyt maximálisan 5 év időtartamra el lehet tiltani az Európai Unió területére történő újbóli belépéstől.
- Különleges intézkedéseket alkalmaz a sebezhető személyekre, különösen kiskorúakra nézve.
- Biztosítja a jogerősen kiutasítottak számára, hogy önként hagyják el az Unió területét, kivéve, ha fennáll a szökés veszélye.
A Bizottság által előterjesztett szöveget jelenleg a Parlament vizsgálja. Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottsága tavaly decemberben készítette el véleményét. A jelentés előadója Manfred Weber német néppárti képviselő. A Weber-jelentésről júniusban szavaz a Parlament.
A Weber-jelentés fontos változásokat eszközöl a szövegben.
- Rövidebb időtartamot, maximum 12 hónapos ideiglenes fogvatartást engedélyez,
- a tagállamokat a fogvatartás kötelező minimumszabályainak meghatározására kötelezi,
- meghatározza a „tranzitzóna”, a „szökés veszélyének” pontos definícióját,
- tiltja a „kollektív kiutasítást”
A jelentés módosításairól júniusban szavaz az EP plenárisa. A megszavazott tervezet kerül tovább a Tanácshoz. 
