Hirdetés
„A találkozó sikerrel zárult és örülök neki, hogy sikerült olyan kérdésekben is előrelépést elérnünk, mint a áttelepítés és a kíséret nélküli kiskorúak ügye” – összegezte az eredményeket a tanácsülést vezető Tobias Billström, Svédország bevándorlás- és menekültügyi minisztere.
A Bizottság által javasolt áttelepítési program célja a tagállamok közötti politikai és gyakorlati együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy megteremtsék a menekültek tartós védelmének megfelelő feltételeit. Az áttelepítés a menekültek olyan országba való átszállítását jelenti, ahol tartós védelmet kaphatnak, hiszen az első menedék országban sokszor csak ideiglenesen részesülnek védelemben.
„A közös uniós áttelepítési program szolidaritásunk kifejezésének kézzelfogható eszköze. Nagy jelentőséggel bír az egyes emberek számára, sőt, megvalósulása esetén a nagyszámú bevándorlót befogadó országok is végre fellélegezhetnének” – fejtette ki Billström. Hozzátette, hogy több ország már most ígéretet tett menekültek áttelepítésére.
Mivel a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kiépítésének az EU határain túlmutató vonatkozásai vannak, a Bizottság számos nemzetközi szervezettel, mindenekelőtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytat szoros együttműködést. Ennek jegyében a Bel- és Igazságügyi Tanács tegnapi brüsszeli ülésén António Guterres menekültügyi főbiztos is részt vett.
Franciaország javaslatára a Tanács napirendjére tűzte a külső határok védelmének kérdését a Mediterrán térségben. A vitához a Bizottság által elkészített jelentés szolgáltatott alapot. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az említett régióban szükség van a külső határvédelem megerősítésére. E tevékenység koordinálásáért az EU varsói székhelyű ügynöksége, a Frontex felelős.
A Tanács tegnap sokadszorra is hangot adott a Frontex eredményesebb működése iránti igényének, mivel a személyek unión belüli szabad mozgása csak a külső határok megfelelő védelme mellett valósulhat meg zökkenőmentesen. „Az Európai Tanács szintén határozott fellépést sürget a szervezett bűnözés és az illegális emberkereskedelem elleni küzdelem terén” – hangzott el az ülést követő sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy a Frontex jelenlegi teljesítménye bizony hagy némi kívánnivalót maga után.
A Tanács megvitatta a szülői vagy felnőtt kíséret nélkül Európába érkező kiskorúak kérdését is. Tobias Billström rámutatott, hogy ez „páratlan kihívások elé állítja az EU-t”, mert nem könnyű megállapítani e gyermekek személyazonosságát és életkorát, esetleg felkutatni hozzátartozóikat. A svéd politikus szerint az EU kiemelt feladata, hogy az ide érkező kiskorúak számára a lehető legjobb védelmet biztosítása.
Ennek kapcsán a Stockholm Program megvalósításának, valamint a küldő országokkal való együttműködés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Billström továbbá beszámolt róla, hogy a Tanács „szívvel-lélekkel támogatja” a Bizottság azon törekvését, hogy mihamarabb cselekvési tervet dolgozzanak ki a kiskorúak védelme érdekében.
Németország kezdeményezésére általános jellegű vitára került sor az Európai Unió menekültügyi politikájának alapelveiről. A legtöbb felmerülő kérdéshez hasonlóan, ez ügyben is további tárgyalásokat helyeztek kilátásba a Bel- és Igazságügyi Tanács következő, októberben esedékes ülése alkalmával.
Vélemények:
A European Association for the Defence of Human Rights (Európai Szövetség az Emberi Jogok Védelméért - AEDH) NGO áprilisi közleménye szerint a Bizottságnak, a tagállamoknak és az EP-képviselőknek éppen a Stockholm Program keretében kellene megvalósítaniuk az új alapokra helyezett bevándorláspolitikát.
"Az AEDH felszólítja az EP-képviselőket, az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy mostantól kezdve új politikát valósítsanak meg. Ez a politika a Stockholm Programban fog tükröződni, amely a Hágai Programot követi."
Cecilia Björner, a magyarországi svéd nagykövet az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt kedden (szeptember 22.) elmondta, decemberre várható döntés a Stockholm Programról. A svéd elnökség azt reméli, hogy a tagállamok addigra mind a jogi kérdésekről, mind a bevándorlással, mind pedig a menekültekkel kapcsolatos kérdésekre választ kaphatnak.
Következő lépések:
2009. December 10-11.: Az Európai Tanács dönt a Stockholm Program tartalmáról és jövőjéről.
Háttér
A Bel- és Igazságügyi Tanács rendszerint kéthavonta ülésezik. Elsősorban a menekültügyhöz, a terrorizmus elleni küzdelemhez, illetve az európai szintű bel- és igazságügyi együttműködéshez kapcsolódó témákkal foglalkozik. A tagállamok igazságügyi, bevándorlásügyi vagy belügyminisztereik által képviseltetik magukat. (Magyarországot a tegnapi ülésen Dr. Fazekas Judit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára képviselte.)
Az Európai Unió svéd elnöksége júliusban egy Stockholmban megrendezett informális találkozóval „vezette be” a Bel- és Igazságügyi Tanács 2009 második felévi munkáját. A svéd elnökség ideje alatti első formális tanácsülésre tegnap (szeptember 21.) került sor. 
