Hirdetés
A kötelezettségszegési eljárás lényege, hogy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerint - az Európai Bizottság bíróság elé idézheti a tagállamokat ha úgy véli, hogy azok valamilyen intézkedésükkel megsértették az uniós jogot. A néhol „jogsértési eljárásként” hivatkozott folyamatnak ez azonban csak az utolsó fázisa. Az eljárás elején a Bizottság két lépésben igyekszik az ügy valamennyi részletéről tájékozódni, és egyben lehetőséget ad a tagállamnak is, hogy elkerülje a bírósági idézést.
Az eljárás kezdetét a Bizottság hivatalos felszólító levele jelenti (Letter of Formal Notice). Ez minden esetben nyilvános, és az uniós intézmény kifogásait sorolja az adott tagállami intézkedéssel szemben, vádakat azonban még nem tartalmaz. A magyar kormány által a múlt héten kézhez kapott levél, melyre az Index mai cikkében hivatkozik azonban nem azonos ezzel a hivatalos felszólítással, az csupán egy nem hivatalos „eljárás előtti figyelmeztetés” - tudatta az EurActivval a bizottsági forrás. Brüsszel tehát egyelőre csak információt kér az országtól a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó törvény kapcsán. A kormánynak október elsejéig van lehetősége válaszát a bizottsághoz eljuttatni.
Eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Bizottság nem tartja kielégítőnek a tagország válaszát, de ebben az esetben sem vezet még egyenes út a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságig. Először a már említett hivatalos felszólítás alapján két hónap áll rendelkezésre, hogy Magyarország bemutassa a kifogásolt intézkedésünk indoklását. Amennyiben a tagállami reakció elmarad, vagy a válasz nem oldja fel a problémát, az eljárás újabb szakaszba lép: Brüsszel „indoklással ellátott véleményt” küld a tagországnak, melyben már egyértelműen megjelöli, miért gondolja úgy, hogy az adott tagállam intézkedése sérti az uniós jogszabályt. Az ezzel kapcsolatos álláspont kidolgozására ismételten két hónap áll az ország rendelkezésére.
A Bizottság még akkor is mérlegelhet, ha a tagállam a második szakasz után sem tud kielégítő választ adni valamennyi kifogásra. „Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.” – fogalmaz a Szerződés 258. cikke.
Az EurActivnak nyilatkozó bizottsági forrás szerint a jelenlegi szakaszban még nem lehet megmondani sem azt, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye, sem azt, hogy indul-e ilyen eljárás Magyarország ellen. A Bizottság mindig nagyon óvatos, ha a tagállamok ellen indítandó perekről van szó. Ezt támasztja alá az is, hogy a magyar kormánynak írt levél tartalmát nem Brüsszel hozta nyilvánosságra.
Időközben Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője Brüsszelben megerősítette, hogy egyelőre nem indult hivatalos eljárás Magyarország ellen. Az Index szerint Amadeu Altafaj Tardio, újságírói kérdésre elmondta, a Bizottság levélben kért tájékoztatást a szeptember elsején hatályba lépett jogszabályról, mivel szeretnék tisztábban látni a törvény mögötti szempontokat. A tudósítás úgy szól, hogy a szóvivő "szokatlannak" nevezte, hogy az új szabályozás helyenként akár 75 százalékos bércsökkentést ír elő, és hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem saját kezdeményezésre foglalkozik az üggyel, hanem más tagállamok nemzeti bankjai hívták fel arra a figyelmét.
Háttér:
Az Index információi szerint Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága „felszólította a kormányt”, hogy módosítsa a jegybankelnök fizetéséről rendelkező törvényt. Miután a magyar kormány által javasolt, és az Országgyűlés által jóváhagyott jogszabály kétmillió forintban korlátozza a közhivatalok vezetőinek, így a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését is, az európai intézmények, köztük az Európai Központi Bank is aggodalmának adott hangot a jegybanki függetlenség megsértése miatt. A kormány úgy véli, hogy az intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető, mivel a törvény az egész közszférára vonatkozik, tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel.
Következő lépések:
2010. október 1.: A magyar kormány eddig juttathatja el válaszát az Európai Bizottságnak
