Hirdetés
„Ha túl korán is van ahhoz, hogy nagy áttörésekre lehessen számítani, a poznani konferenciának a párbeszédet a vitáktól a konkrét tárgyalások felé kell tolnia.” – mondta Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa november 28-án.
Egyesek azt remélik, hogy a december 1. és 12. között zajló poznani csúcs végeredménye egy megállapodás és egy részletes munkaterv lesz, amely a későbbi részletes tárgyalások alapját képezhetné. Ha valóban megszületne ez a munkaprogram, az azt jelentené, hogy a 2009-ben, Koppenhágában tartandó ENSZ klímakonferencián globális megállapodás aláírására kerülhetne sor.
Mivel a kibocsátás-csökkentés terén az EU tudja a legnagyobb eredményeket felmutatni, az eddigi klímakonferenciákon mindig az EU töltötte be a vezető és iránymutató szerepet. Hiába bízik azonban az Európai Bizottság a poznani találkozó sikerében, a tagállamok vitái miatt az EU elvesztette nemzetközi hitelét (EurActiv.hu 2008.11.28.).
Ha a tagállamok nem találják meg a mindannyiuk számára kielégítő megoldást, akkor az nem csak az Unió számára lesz kiábrándító, hanem az ENSZ globális klímatárgyalásait is veszélyeztetni fogja. - állítják a WWF szakértői és más környezetvédő csoportok.
Brüsszel igyekszik csökkenteni a kialakult helyzet világpolitikai jelentőségét: „Nincs álláspontunk arra nézve, hogyan fogjuk a blokkon belül megosztani az erőfeszítéseket, de a felek most nem arra kíváncsiak, hogy Lengyelország vagy Németország a csökkentés mekkora részéért lesz felelős, hanem, hogy rendelkezik-e az EU elkötelezett, a legfelső szinten is megjelenő célokkal, illetve, hogy ragaszkodik-e ezekhez, vagyis törvény válik-e belőle.” – mondta a Bizottság szóvivője.
Rossz időzítés?
Az idei konferencia éppen akkor fog véget érni, amikor az Európai Tanács ülése megkezdődik. Az EU állam- és kormányfői december 11-én ülnek össze és 12-ig tanácskoznak. Ezalatt többek közt döntenek az uniós energia- és klímacsomag jövőjéről is.
Sokan aggódnak amiatt, hogy Poznan „feledésbe merül”, mivel a nemzetközi figyelem majd Brüsszel felé fordul, ahol Európa legnagyobb gazdaságainak sorsáról döntenek nemcsak a klímacsomag, hanem az uniós pénzügyi gazdaságélénkítő csomag kapcsán is. Mindezek ellenére azonban a poznani tárgyalások valószínűleg nem fognak megbénulni.
A konferencia első napjaiban a küldöttek és más meghívottak (köztük a Bizottság hivatalnokai, EP-képviselők és NGO-k) egy sor munkacsoportülésen vitathatják meg a globális szinten felmerülő technikai kérdéseket. Ezek az egyeztetések is hozzájárulhatnak, hogy kialakuljanak egy globális klíma-megállapodás „építőkockái”. A vitás részletek között olyan kérdések kerülnek terítékre, mint a tiszta technológiák átadása és alkalmazkodási pénzalapok felállítása a fejlődő országok számára, valamint az erdők eltűnésének megelőzése. Azok szerint, akik már több ilyen tárgyaláson jelen voltak, a döntések „színe-java” folyosói beszélgetések és éjszakai egyeztetések alkalmával születik meg.
Az államfők közti magas szintű találkozókra az utolsó két-három napban kerül majd sor, vagyis az EU csúcstalálkozóval párhuzamosan. Az uniós csúcs és a poznani tárgyalások közti kölcsönhatás tehát csak ekkor fog láthatóvá válni.
Vélemények:
„A pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy őrültség nem tudomásul venni az egyértelmű figyelmeztető jeleket." - mondta Stavros Dimas, uniós környezetvédelmi biztos. „Ezt a hibát nem követhetjük el még egyszer, ha meg kívánjuk előzni az éghajlatváltozás veszélyes és valószínűleg katasztrofális gazdasági és társadalmi következményeit az elkövetkező évtizedekben. Még ha túl korai is nagyobb áttörést remélni, a Poznań-i konferencián a tapogatódzó megbeszélésekről a konkrét tárgyalásokra kell áttérni, és egyértelműen jelezni kell, hogy a világ jó úton halad afelé, hogy egy év múlva Koppenhágában megkössön egy nagyszabású éghajlatváltozási szerződést.”
Az esemény megnyitóján Donald Tusk, lengyel államfő leszögezte: „a tudósok egyetértenek abban, hogy a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius fokos emelkedése visszafordíthatatlan változásokat fog eredményezni az ökoszisztémában és az emberi közösségekben. Vállunkra vesszük a változások megelőzésének felelősségét, mert egy ilyen változás megzavarhatná az ember és a természet együttélésének szimbiózisát”.
Maciej Nowicki, lengyel környezetvédelmi miniszter és a konferencia elnöke figyelmeztetett, a Föld elérte a saját korlátait. „A hatalmas áradások és árvizek, a hihetetlenül megnövekedett erejű ciklonok, a trópusi betegségek és a biológiai sokféleség drámai csökkenése mind-mind okozhat szociális, sőt fegyveres konfliktust, vagy soha nem látott mértékű népvándorláshoz vezethet.” – figyelmeztetett a professzor.
Az ENSZ Klímakonferenciájának ügyvezető titkára, Yvo de Boer a megnyitón elmondta: „a konferenciának a már folyó ügyekben kell eredményt hoznia, különösen azokban, melyek a fejlődő országok számára fontosak.” - mondta, majd hozzátette, hogy a koppenhágai forduló közelsége „erős nyomást jelent”.
Következő lépések:
- 2008. december 1-12.: ENSZ Klímakonferencia a lengyelországi Poznańban.
- 2008. december 3-4.: Az EU energia- és klímacsomagjának vitája az Európai Parlamentben.
- 2008. december 4-5.: Környezetvédelmi Tanács ülése, a poznańi tárgyalások és az uniós klímacsomag megtárgyalása.
- 2008. december 6.: A soros elnökséget ellátó Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy Varsóba látogat, hogy a lengyelekkel az EU energia- és klímacsomagról egyeztessen.
- 2008. december 8-9: Az Energiaügyi Tanács is megvitatja a csomagot.
- 2008. december 11-12.: Európai Tanács (EiT) ülésezik Brüsszelben.
- 2008. december 15.: A trialógus összegzi az EiT eredményeit.
- 2008. december 17.: Az EP plenáris ülése szavaz a csomagról
