Hirdetés
Az Eurostat ma bemutatott felmérése szerint az EU27 jelenlegi 495 milliós népessége 2035-ig 521 millióra fog nőni, ám ezután 2060-ig fokozatosan 506 millióra csökken. A népességnövekedés döntő faktora jelenleg is a bevándorlásból származik, ám 2035-re előreláthatólag már ez sem lesz elég ahhoz, hogy kompenzálja a természetes népességcsökkenést.
A népesség változásához hozzájárul, hogy a becslések szerint 2015-re a halálozások száma meghaladja majd a születésekét. Ennek oka, hogy Európa népessége egyre öregszik. Jelenleg az Európai Unió 27 tagállamában összesen 17,1 százalék a 65 évnél idősebbek aránya, ám az Eurostat szerint ez az arány 2060-ra 30 százalékra emelkedik. A 80 év felettiek aránya ugyanezen idő alatt 4,4 százalékról, 12,1 százalékra emelkedhet.
Magyarország lakossága már most is csökkenő tendenciát mutat. Évente körülbelül 100 ezer gyermek születik, 35 ezerrel kevesebb, mint ahányan meghalnak az országban; a bevándorlási többlet 15-20 ezer fő, nyilatkozta Hablicsek László, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese az Inforádiónak.
Az Egyesült Államok népességi statisztikái is hasonló arányokat mutatnak. Az amerikai becslések szerint 2030-ra a lakosság egyötöde lesz 65 éves vagy annál idősebb. A 80 évnél idősebb lakosság aránya pedig várhatóan megháromszorozódik 2050-re, bár arányaiban ez kisebb számot jelent mint Európában, a lakosság 4,4 százalékát teszi ki.
A népesség csökkenése a fejlett országokra és területekre jellemző elsősorban. Európához hasonlóan Oroszország, Japán és az Egyesült Államok népessége is csökkenő tendenciát mutat. A fejlettebb, a fejlődő és az elmaradt területek közti demográfiai különbségeket jól mutatja az ENSZ 2004-es becslése is. E szerint 2050-ig a legnagyobb népességnövekedés a kevésbé fejlett régiókban fog mutatkozni: Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Karib térség népessége 50 év alatt várhatóan mintegy 58 százalékkal fog emelkedni.
Az Európai Unión belül érdekes módon azonban éppen a fejlettebb országok népessége növekszik dinamikusabban. 2060-ig Ciprus (66 százalék) mellett Írországban (53 százalék), Luxemburgban (52 százalék) és az Egyesült Királyságban (25 százalék) várható a legnagyobb növekedés, bár ezekben az országokban igen magas a bevándorlók aránya is. 2060-ig összesen 13 tagállamban fog nőni a lakosság száma, míg 14 országban csökken.
Magyarország ez utóbbi csoport tagja. Jelenlegi a jelenlegi 10 milliós lakosság 2035-re 9,5 millióra esik vissza, 2060-ra pedig már várhatóan a 9 milliót sem éri el, vagyis mintegy 13 százalékkal csökken a népesség hazánkban. A 65 év felettiek aránya 2035-re 31,9 százalékra, a 80 év felettiek aránya pedig 8,9 százalékra emelkedik.
Bár az említett ENSZ becslések szerint a tendencia hosszú távon meg fog fordulni, és a fejlett országok népessége újra nőni kezd, továbbra is fennáll a kérdés, hogy milyen körülmények között lesznek képesen az Unió tagjai eltartani a lakosság majdnem egyharmadát kitevő idős embereket. A nyugdíjkorhatár vagy az adók emelése sok országban már most is csak nehezen lenne megvalósítható, ráadásul negatívan hatna a gyermekvállalási hajlandóságra.
Vélemények:
Vladimir Spidla, foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos szerint a megfelelő szociálpolitika kialakításához Európának kevesebb dogmatizmusra, több paradigmatizmusra van szükségre, és mindenképpen több szolidaritást kell, mutasson. A biztos szerint két kulcsfontosságú területért kell ma küzdeni az európai szociálpolitikán belül: a nemek közti egyenlőségért és a bevándorlók minél jobb társadalmi és munkaerőpiaci integrációjáért.
Patrick Weil, a Tudományos Kutatások Francia Nemzeti Intézetének munkatársa is amellett érvel, hogy Európának nyitnia kell a bevándorlók felé. Weil szerint „új szolidaritásra” van szükség, amely lehetővé teszi, hogy Európa a bevándorlással kompenzálja csökkenő népességszámát.
