Hirdetés
Lengyelország mély fájdalomba burkolózott
A tragikus szerencsétlenségben elhunyt lengyel államfő és a vele utazó magas rangú lengyel tisztségviselők miatt Lengyelországban egyhetes gyászt rendeltek el, így elmaradtak a sportesemények, a koncertek és az egyéb rendezvények.
Egy hete fekete fehér színűek az állami honlapok és számos média honlapja is. Az ablakokban sok helyen fehér-piros zászló lobog fekete szalaggal átkötve, ahol a házban lakott vagy dolgozott valamelyik áldozat fényképet raktak ki a ház elé mely előtt szintén virágok és mécsesek hevernek. Internetes gyászkönyvet is nyitottak, melybe bárki beleírhatta búcsúüzenetét.
A végső nyughely kérdésében a lengyel nép igencsak megosztottnak mutatkozott a gyász pillanataiban. A szerencsétlenség bekövetkezte előtt Kaczynski elnök nem örvendett túlzott népszerűségnek a lengyel választók körében, és az előrejelzések szerint az idén tartandó választáson valószínűleg vereséget is szenvedett volna.
Az őszre tervezett elnökválasztáson Bronislaw Komorowski, az alsóház elnöke, és ideiglenes államfő lett volna a jelenlegi elnök kihívója, miután Donald Tusk, lengyel kormányfő visszavonta a jelöltséget. Most azonban kérdés, hogy a köztes időszak után ki lesz Lengyelország első embere.
„Ez egy nagyon nehéz időszak Komorowski számára. Kiváltképp alkalmazkodónak és pártatlannak kell lennie, miközben ő a Civil Platform [potenciális] jelöltje. Nagyon sok múlik azon, hogy [most] hogyan viselkedik.” – mondta el Kolarska-Bobinska, a Civil Platform európai parlamenti képviselője.
Kétarcú politika
A néhai államfő nem ápolt jó viszonyt Oroszországgal, és elnökségi mandátuma alatt nem is látogatott Moszkvába. A rossz viszonyt bizonyítja, hogy orosz meghívás nélkül ment a katyni mészárlás megemlékezésére, annak ellenére, hogy korábban Donald Tusk, jelenlegi lengyel miniszterelnök lerótta kegyeletét a tömegsír előtt
„Két különböző pártot képviseltek, emellett azonban abban sem értettek egyet, milyen legyen a lengyel-orosz viszony”. - indokolta Tischler János történész az InfoRádió Aréna című műsorában azt, miért nem együtt utazott a két politikus a katyni mészárlás helyszínére szombaton (EurActiv.hu 2010.04.15.)
Tischler elmondta, hogy „míg a kormányfő úgy gondolta, azzal, hogy engedményeket tesz az orosz félnek, eredményeket érhet el, a köztársasági elnök azt vallotta, hogy nem szabad tágítani. Számos, a vérengzéssel kapcsolatos dokumentumok tartalmát ugyanis még ma sem ismerhetik a lengyel történészek, és az oroszok azt sem hajlandók elismerni, hogy népirtás történt 1940-ben, márpedig ez alapján a kivégzettek rokonai beperelhetnék az orosz államot, mint jogutódot.”
A borús viszony okát képezte az is, hogy Moszkva ugyan elismerte, hogy a vérfürdőt a Szovjetunió rendelte el, de azt sosem, hogy az népirtás lett volna, és egyelőre bocsánatot sem kértek az eseményekért.
„Lengyelországot még az ág is húzza”
Az Európát sújtó légi közlekedési nehézségek miatt számos állam- és kormányfő kényszerült lemondani a gyászszertartáson való részvételt. Nem volt jelen Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, Nicolas Sarkozy, a francia államfő, és Angela Merkel, Németország kancellárja sem, azonban gesztusértékűen német filharmonikusok zenéltek a temetési szertartáson.
Ott volt azonban Dmitrij Medvegyev, orosz államfő, és lerótta kegyeletét Kaczynski emléke előtt.
Magyarországot Sólyom László, köztársasági elnök, Bajnai Gordon, miniszterelnök, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Martonyi János, a külügyminiszteri cím várományosa képviselte.
Következő lépések:
- 2010. április 21.: Végső döntés az előrehozott elnökválasztás időpontjáról
- 2010. június 20.: Az elnökválasztás valószínűsített időpontja
Vélemények:
Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke így nyilatkozott a tragédiáról: „Biztos vagyok benne, hogy Kaczynski elnök műve, mindaz, amit a magyar-lengyel barátságért tett, túl fogja őt élni. „Lech Kaczynski mindig következetesen érvényesítette Lengyelország érdekeit az európai politikában.” Hozzátette: különösképpen a szívén viselte a magyar-lengyel barátságot, amelyet minden évben közösen ünnepeltek meg. „A lengyel államfő felesége is különösképpen érdeklődött a magyarországi események és a magyarországi karitatív szervezetek munkája iránt.”
Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak a lengyel-orosz kapcsolatokra vonatkozóan elmondta, hogy „Katyn végképp úgy fogja beírni magát a lengyel történelembe, mint a nagy történelmi katasztrófáknak az egyik színhelye, hiszen valóban, 1940-41-ben gyilkolták le gyakorlatilag az NKVD tagjai a lengyel hadsereg tiszti karát. Ráadásul, mondjuk azt, hogy inkább a lengyel értelmiségnek a képviselőiről van szó, hiszen akiket legyilkoltak, azok döntően önkéntesek vagy tartalékosok voltak, tehát a lengyel értelmiség legjobbjai.”
Hozzátette, hogy „azt is világosan kell látni, hogy [a lengyel-orosz „megbékélés”] egy hosszú folyamat. (…) néhány nappal ezelőtt Donald Tusk és Vlagyimir Putyin már találkozott ezen a színhelyen, tehát Katynban megindult egyfajta megbékélés. Ennek a folytatása lett volna gyakorlatilag Lech Kaczynski delegációjának útja. A lengyel küldöttség most sajnos ilyen katasztrófának vált az áldozatává. De úgy gondolom, hogy összességében egy ilyen katasztrófa alkalmas lehet arra, hogy közelítse a két országot.”
