Hirdetés
A kormánykoalíció július 16-án szavazta meg a korlátozások fenntartását. Ez a döntés azért volt meglepő, mert előzetesen mind a német munkaadók és szakszervezetek, mind pedig az új tagállamok a korlátozások feloldására számítottak. A német munkaügyi minisztérium a kelet-európai munkaerő beáramlásától való félelemmel igazolta a hosszabbítást.
2004-ben az EU15-ök megállapodtak, hogy 2011-ig munkaerőpiacuk védelme érdekében korlátozásokkal élhetnek az új tagállamokkal szemben. Ezek a korlátozások jelenleg négy tagállamban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában és Németországban maradtak fenn. Legutóbb – a lengyel vízvezeték-szerelő rémképe ellenére - Franciaország nyitotta meg munkaerőpiacát a kelet-európai országok előtt.
Mindeközben a munkanélküliség Németországban a 2004-es tíz százalék fölöttiről 7,5 százalékra csökkent, a munkaerőpiac pedig jelentős szakemberhiánytól szenved, főleg a magasan képzett munkavállalók körében. Ezért a korlátozások meghosszabbításával párhuzamosan bizonyos könnyítéseket is bevezetnek jövő év januártól.
A magasan képzett munkavállalót jelentő éves bérminimum az eddigi 86400 euróról (20.128.600 forintról) 63.600 euróra (14.816.900 forintra) csökken, illetve eltörlik azt a rendelkezést is, amely alapján jelenleg a kelet-európai munkavállalóknak bizonyítaniuk kell, hogy nem egy német munkavállalótól veszik el a helyet. A legkeresettebbnek számító gépész- és villamosmérnököknél ezt a könnyítést már idén bevezették.
A német munkaadói szervezetek üdvözölték a könnyítést és további lépésekre kérték fel a kormányt. Ezzel egyetértett Olaf Scholz német munkaügyi miniszter, aki kijelentette, „Németországnak részt kell vennie a fényes elmékért folyó nemzetközi versenyben”.
Ugyanakkor a Bizottság részéről Vladimir Spidla szociális ügyekért felelős biztos megrótta az országot, és részletes magyarázatot kért a korlátozások fenntartására.
