Hirdetés
Az Európai Unió versenyképességi stratégiája öt fő célkitűzése közül kettő az oktatásra vonatkozik. Ez jól mutatja, hogy Európa nagy mértékben a tudás-alapú társadalomban gondolkodik, és versenyképességének növelését elsősorban a know-how gyarapításában látja.
Az Európa 2020 stratégia márciusban rögzített célszámai szerint az oktatás területén a Bizottság az iskolaelhagyást 10 százalék alá akarja csökkenteni a jelenlegi 15 százalékról, míg a diplomával rendelkező fiatalok arányát a jelenlegi kevesebb, mint egyharmadról 40 százalék fölé kívánja emelni (EurActiv.hu 2010.03.29.).
Az iskolaelhagyás terén teljesíthetetlenek az uniós célok
A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, de az utóbbi két-három évben ez jelentősen nem csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által, az EurActiv kérdésére adott írásos válaszból.
Az Európai Bizottság Magyarországra nézve a 8,4 százalékos nemzeti célt javasolta, ám a Minisztérium szerint ez „nem reális”, így csak az uniós szintű, 10 százalékos célérték elérését vállalná, mondta el lapunknak az Oktatási Államtitkárság Nemzetközi Főosztálya.
„A Bizottság által Magyarország számára előirányzott 8,4%-os (elvárt) cél elérésére – 10 éven belül – nem látunk garanciát a hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében.” - válaszolták érdeklődésünkre a Minisztériumtól.
„A nemzeti célkitűzés tekintetében a jelenlegi állapothoz képest az eddigi trend extrapolálása alapján előirányzott 8,4%-os cél a jövőben várható demográfiai folyamatok alapján nem reális. A 10%-os nemzeti célkitűzés vállalása mellett szól, hogy az elmúlt 10 évben demográfiai egyensúly mellett 2,5%-os csökkenést lehetett elérni, amely az utóbbi néhány évben stagnálást mutat.” – olvasható a dokumentumban.
A 8,4 százalékos nemzeti célra az Európai Bizottság tett javaslatot, azzal a céllal, hogy "ösztönözzék a nemzeti célkitűzéseket", mondta el lapunknak a Bizottság képviselője, aki ugyanakkor leszögezte, hogy ezek az értékek nem kötelezőek; a tagállamra bízzák a végső célkitűzés meghatározását.
A cél elérése érdekében tervezett intézkedések főként a szociális hátrányok leküzdésére koncentrálnak, így különösen a védőnői hálózat, a bölcsődei, óvodai, kisiskolai fejlesztő programokra, másrészről a szakképzés erősítésével kívánnak új esélyt adni a leszakadó rétegeknek.
Különösen kiemelendőek a következő intézkedések:
- Biztos Kezdet Óvodai Program
- Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben
- Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében
- Pedagógusképzések (Pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) program
- Második esély Gimnázium program
- Digitális Középiskola Program
- A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban
- Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása.
A diplomások jól vizsgáznak
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács által elfogadott célkitűzés 2020-ra 40 százalékos arány elérése uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt javasolták, vagyis itt több mint 10 százalékponttal maradunk el a kitűzött céltól1.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mégis úgy gondolja, hogy a korai iskolaelhagyással ellentétben a felsőfokú végzettségűekre vonatkozóan teljesíteni tudják az uniós célt.
„A célkitűzés politikai szempontból fontos, mivel a versenyképes, tudásalapú gazdasághoz kapcsolódik.” – írja a Minisztérium az EurActiv részére küldött válaszban.
„A szaktárca megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött 40%-os arány elérését.” – szögezik le.
A megoldás a demográfiai változásokban rejlik, ugyanis, mire a célszámokat teljesítenünk kell a most beiskolázottak már végezni fognak, és a felsőoktatásban jelenleg jóval többen vesznek részt, mint néhány évvel korábban.
„Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69%-a lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük kb. 34% rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35%-ból 6%-ot bent kell tartani a rendszerben.” – így a Minisztérium.
A szaktárca ennek érdekében elsősorban a nyelvvizsgarendszert kívánja felülvizsgálni, hiszen sokak azért nem veszik át a diplomájukat, mert nem teljesítik az ahhoz szükséges nyelvvizsga-követelményeket. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár alá tartozó Főosztály azt is elmondta, szükséges a bolognai rendszer eddigi tapasztalatai alapján tervezett módosítások megvalósítása is.
A Minisztérium ugyanakkor leszögezte, nem az abszolút számokat kívánja növelni. A változásokat a munkaerőpiaci igényekre tekintettel, „differenciáltan” képzeli el.
„Megjegyzendő, hogy az arány növelése differenciáltan kell, hogy végbemenjen. Nem a diplomák számának abszolút emelése a cél, hanem a munkaerőpiacon hasznosítható diplomások számának emelését kell, hogy jelentse.” – olvasható a szerkesztőségünk részére eljuttatott állásfoglalásban. „Stratégiánk értelmében a teljes létszámon belül elsősorban a műszaki és természettudományos területen kívánjuk növelni a diplomások arányszámát.” – teszik hozzá.
-
1 A jelölt mondatot olvasói levelünk alapján helyesbítettük (2010. július 22-én). Az eredeti szöveg szerint "10 százalékkal maradunk el a kitűzött céltól", ami nyilvánvalóan helytelen, hiszen a 22,4 százalékos értéket 51 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy a 33,8 százalékos célt elérjük.
Vélemények:
Hoffmann Rózsa, az újonnan kinevezett oktatásért felelős államtitkár szerint „a magas színvonalú kisgyermekkori nevelés pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének elősegítésére. Tehát a magas színvonalú kisgyermekkori nevelés biztosítása a korai iskolaelhagyás megelőzésében is fontos szerepet játszik. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy európai szinten is foglalkozzunk a kisgyermekkori nevelés témájával – ez lesz a következő félévi magyar elnökség egyik prioritása”.
„A közös gondolkodás és az európai szintű együttműködés, a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztása nagymértékben hozzájárul a megfelelő megoldások megtalálásához. Az Európai Unió egészéhez hasonlóan Magyarország számára is kiemelten fontos a korai iskolaelhagyók problémájának kezelése, és nagy örömünkre szolgál, hogy a magyar elnökség alatt várhatóan alkalmunk lesz ösztönözni és elősegíteni az e téren zajló európai együttműködést”.
