Hirdetés
Az EU-s végrehajtó szerv új indítványának lényeges pontja lesz a diszkrimináció elleni védelmet erősítő irányelv. A direktíva különös figyelmet fordít az életkor, a szexuális orientáció, és a hitbeli megkülönböztetés ellen. Még nincs egyértelmű megállapodás arról, hogy mindezen intézkedések túllépnek-e a munkahelyi diszkrimináción, bár ezt több képviselő és szociális intézmény is kérte.
Bár a Bizottság álláspontja az elmúlt hónapok során többször is változott, végül a diszkriminációellenes intézkedésekkel kapcsolatban egy átfogó törvényjavaslat mellett foglalt állást. José Manuel Barroso bizottsági elnök még 2004-ben javasolta a diszkrimináció mindenféle formájával szembeni keretirányelv létrehozását, de azóta csak a nemi és a munkahelyi megkülönböztetésre vonatkozóan született szabályozás.
A mai csomag tartalmazni fogja a régóta várt, a határokon átnyúló egészségügyi ellátást érintő irányelvet, egy Zöld Könyvet az oktatásról és a migrációról, továbbá egy közleményt a XXI. századi Európa iskoláiról.
Az Európai Szocialisták úgy látják, ez a kezdeményezés a „Bizottság utolsó esélye, hogy megmutassa, Európa több mint egy piac, és hogy érdeklik az európai polgárok mindennapi gondjai”. Kritizálták a soros elnökséget tegnap átvevő Franciaországot is, mert - bár többen kérték, hogy 2008 „a szociális Európa újraindításának éve” legyen - nem a szociális politikát nem emelte az elnökségi prioritások közé.
Martin Schultz, a szocialista frakció vezetője az Európai Parlamentben azt sürgette, hogy Sarkozy francia elnök „kötelezze magát a szociális Európa mellett”.
A múlt heti parlamenti felszólalása során Xavier Bertrand, francia munkaügyi miniszter hangsúlyozta, az állampolgárok igénylik, hogy Európát „sokkal konkrétabbá, védelmezőbbé és polgár-közelivé tegyük”.
„Van-e jobb terület az előrejutáshoz a szociális szféránál?,” – kérdezte.
Az AGE, egy az idős emberek érdekeit képviselő európai szervezet, kifejezte azon reményét, hogy a csomag eltörli az életkori diszkriminációt. Utalt az Eurobarometer legutóbbi felmérésére, miszerint az európaiak 42%-a különösen aggódik az ilyen bánásmód miatt.
A Bizottság 2004 óta szeretné átdolgozni az Európai Üzemi Tanácsról (European Works Council - EWC) szóló direktívát. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányok még mindig nem ültették át az 1994-es irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogszabályokba. Különösen fontosnak tartja, hogy a vállalatok kötelezettségeit jogilag biztosítsa, illetve, hogy elősegítse a határokon átnyúló kommunikációt és megerősítse az EWC helyzetét a nemzeti szintű üzemi tanácsok között.
Az 1994-es irányelv minden olyan vállalatra vonatkozik, amely kettő vagy több EU-s tagállamban ezer főnél több munkást, és több mint 150 munkavállalót foglalkoztat. Tizenkét évvel az életbelépés után, csak a kötelezett vállalatok egyharmada állította fel a maga üzemi tanácsát. Különösen az ötezer főnél kisebb dolgozói létszámú középvállalkozásoknál nem sikerült ezt teljesíteni.
A csomag tervezetét értékelve a BusinessEurope, amely a legtöbb transznacionális társaságot képviseli Európában, kifejezte azon aggodalmát, hogy a Bizottság újabb „hosszadalmas és bizonytalan konzultációk” hadát zúdítja a vállalkozásokra. A BusinessEurope sokáig nem volt hajlandó tárgyalni a szociális partnerszervezetekkel a jelenlegi szöveg módosításáról, mielőtt beadta volna a derekát a Bizottság kezdeményezésének.
