Hirdetés
A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskolába érkezik holnap a Középiskolai Európa Túra. A Bizottság Magyarországi Képviselete 2007 szeptemberében indította a programsorozatot, amelynek ez lesz a 22. és egyben utolsó állomása.
A rendezvény keretében összesen 16 000 tanuló ismerkedhetett meg az EU történetével és tevékenységével. A programok ugyanakkor levetették a történelemórák sablonjait és inkább a tanulók számára is érdekes és játékos oldaláról igyekeztek bemutatni ezt, az Európa 27 tagállamát magában foglaló nemzetközi szervezetet. A sikert a rendezvény kedvéért elrendelt tanításmentes nap garantálta.
Az interaktív beszélgetéseket és vetélkedőket a Képviselet fiatal szakértői és a Europe Direct hálózat munkatársai vezették. A hangsúly a diákokat is érintő kérdéseken volt: külföldön való továbbtanulás, munkavállalás lehetőségén, a könnyebb utazáson és az EU területén belüli szabad letelepedésen.
A „road show” állomásai között megyénként egy-egy település – többnyire megyeszékhelyek, valamint kisebb városok – iskolái, továbbá három budapesti iskola szerepeltek. A programban résztvevő iskolák kiválasztásakor a szervezők figyeltek arra, hogy „a legkülönbözőbb érdeklődésű és társadalmi hátterű fiatalokat is elérjék”.
A felsőoktatás sem maradt ki
A programmal párhuzamosan zajlott az „Egyetemes Európa” programsorozat is, amely a fentiekhez hasonló célokkal indult, de eltérő közönséghez szólt. A rendezvény keretében egy információs kamion és rengeteg kulturális és közérdekű program látogatott el tíz magyarországi nagyvárosba, illetve azoknak egy-egy egyetemére.
Az Egyetemes Európa programsorozatot szintén a Képviselet és a Europe Direct munkatársai bonyolították le, de a kialakításban részt vett a Külügyminisztérium is. Az egyetemi hallgatók számára a külföldi munkavállaláson és tapasztalatszerzésen, illetve a külföldi diákcsere programokon volt a hangsúly.
Siker?
Az Uniót „közel hozni” nem könnyű feladat. A kommunikáció iránt elkötelezett szakemberek végtelen mennyiségű vetélkedőt és rendezvényt szervezhetnek még - és nem mellékesen, sok pénzt kidobhatnak még ilyen események szervezésére -, amíg a közvélemény megérti, miért is fontos számára az európai döntésekre figyelni és részt venni az európai választásokon.
Hogy csak a közelmúlt példáját említsük, az erős magyar agrárdiplomáciának is volt köszönhető, hogy a tervezett 13 százalék helyett, csak 10 százalékkal csökkentették az EU mezőgazdasági támogatásait, ráadásul az eredeti 5000 euró helyett csak a 300.000 euró feletti támogatások esetében, igaz a tej- és dohánytermelők számára nem sikerült kedvezményt kiharcolni.
A magyar érdekérvényesítés és az Európai Parlament magyar képviselőinek sikere az is, hogy az olyan környezeti kérdésekkel foglalkoznak uniós szinten, mint a Rába szennyezése, vagy a sajóládi erdő fáinak eltűnése.
Ha az írek valamilyen módon mégiscsak elfogadják a Lisszaboni Szerződést, akkor ezek a hatások még közvetlenebbek lesznek, hiszen lehetőség lesz 1 millió aláírással „európai petíciót” benyújtani Brüsszelhez, ahol az uniós hivatalnokoknak kötelességük lesz kivizsgálni a panaszt.
