Hirdetés
Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos kedden (május 20.), egy sajtótájékoztató keretében mutatta be a régóta várt KAP-reform elemeit. A Bizottság egy sor javaslatot dolgozott ki, hogy modernizálja a Közösség agrárpolitikáját. A javaslat egyelőre vitaindító célzattal készült, vagyis nem indítja el automatikusan a döntéshozatali folyamatot.
Csökkenő támogatások, erősebb vidékfejlesztés
A bizottság követi a 2003-as reform irányát; gyakorlatilag minden mezőgazdasági szektorban a termeléstől független támogatásokat javasol („szétkapcsolás”), bár a borjú, a kecske és a báránytenyésztés továbbra is kivételeket élvez majd. Drasztikusan csökkenne a támogatás a nagy földbirtokkal rendelkező gazdák esetén. A javaslat szerint
- a 100.000 euró fölötti támogatásokat 10,
- 200.000 euró fölött 25,
- 300.000 euró felett pedig 45 százalékkal csökkenne az uniós támogatás.
Ez a közvetlen támogatások mintegy 8%-át jelentené, ami a KAP-költségvetés vidékfejlesztési részébe fokozatosan csúszna át 2012-ig.
Emelkedne a minimális földterület nagysága is. Az eddigi 0,3 hektár helyett akár 1 hektár fölötti is lehet az alsó küszöb a jövőben. Fischer Boel a május 20-i sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Nem valódi gazda, aki egy kecskét tart a hátsó kertben.”
A Bizottság csökkentené az agrárintervenció mértékét is, mivel az EU jelenleg a közpénzek nagy százalékát a fölöslegek felvásárlására költi. Az intervenció csökkenése főleg az üveges búza, rizst és a sertéshús termelését érintené a javaslat szerint. Megszűnne a tejkvóta is. Fokozatos csökkentés mellett, 2015-re nullára csökkenne a tejtermelők támogatási kvótája.
Több pénzt fordítanának azonban vidékfejlesztésre. A Vidékfejlesztési Alap jelenleg ugyanis csak a KAP költségvetésének mintegy 5 százalékát tartalmazza. A Bizottság 13 százalékra emelné ezt az arányt.
Védtelen élőhelyek
A növekvő élelmiszer-szükségletekre hivatkozva a Bizottság egy rendhagyó javaslattal is előállt. Egy évre megszüntetné a földek kötelező pihentetését. Ez azonban súlyos környezetvédelmi következményekkel járna. Jelenleg az Európai Unióban a termőföldek 10%-át kell kötelezően kihagyni a termelésből évente. Ennek a szabálynak azonban az élőhelyek és egyes állatfajok védelme a célja, ami igen fontos eleme a globális klímaváltozás elleni küzdelemnek.
A Bizottság további vitára bocsátaná az így felmerülő környezetvédelmi problémát, ő maga nem javasol más alternatívát. Michael Mann a bizottság mezőgazdasági szóvivője szerint megoldás lehet a Vidékfejlesztési Alap megnövelt összegének arányos környezetvédelmi felhasználása.
Vegyes fogadtatás
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarországnak fontos megjegyzés, „hogy a támogatásoknak a termeléstől való további elválasztása tételes elemzéseken kell, hogy alapuljon, és az Európai Bizottságnak rá kell világítania az ilyen lépések előnyeire és hátrányaira is. (…) a Bizottságnak részletes hatásvizsgálatot kell készítenie elsősorban a gabonaágazatra vonatkozóan, hogy a piaci támogatási eszközöket milyen formában lehet átalakítani a kereslet és az ellátás biztonságának garantálása érdekében,” mondta Forgács Barnabás az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztályának vezetője az EU mezőgazdasági minisztereinek márciusi ülése után.
A javaslat vitaindító ereje nem maradt el, a legtöbb aktor valamiképpen kifejezésre juttatta a véleményét. A spektrum vegyes, a javaslat pozitív és negatív kritikát egyaránt kapott.
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága üdvözölte a Bizottság javaslatait, de egyes esetekben túlzottnak tartják a költségvetés csökkentését.
A Szabaddemokraták (ALDE) politikai csoportja támogatásáról biztosította a Bizottságot. Az ALDE „modern, hatékony, és fenntartható mezőgazdasági politikát” látna szívesen az elkövetkező években.
A Zöldek politikai csoportja nem támogatja a Bizottság javaslatait. A zöld képviselők úgy vélik, a Bizottság a „rossz terápiát” választotta.
Louis Manuel Capoulas Santos szocialista MEP szerint, frakciója „zöldebb és versenyképesebb európai mezőgazdaságot akar, amely nyitott a világ felé, de erős szociális, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályokat képvisel. Szolidáris a fejlődő országokkal és felveszi a versenyt a bioüzemanyag-előállításban.”
Nagy Britannia szerint a reform iránya jó felé mutat, de „a gazdák versenyképességének növeléséhez, a környezet védelméhez, az élelmiszerárak csökkentéséhez ennél jóval többre van szükség,” írja a brit kormány sajtóközleménye.
A francia kormány ugyan nem támogatja a támogatások teljes „szétkapcsolását”, de úgy véli, a jelentés nem áll teljes ellentétben a francia állásponttal. Érdekes helyzet, hogy míg a francia elnök, Nicholas Sarkozy a KAP reform támogatásáról beszélt 2007 szeptemberében, a francia mezőgazdasági miniszter a KAP közvetlen támogatási rendszerét ajánlotta a fejlődő országoknak mintaként, jelenti az EurActiv Franciaország.
A brit Nemzeti Gazdaunió ( NAtional Farmers Union, NFU) szerint a javaslat nem megy elég messzire. Az NFU szerint az EU államonként változó mezőgazdasági támogatási rendszere továbbra is túl erősen torzítja a piacot.
A legnagyobb brüsszeli mezőgazdasági lobbyszervezet, a COPA-COGECA üdvözölte a Bizottság javaslatát, de elutasítja a közvetlen támogatások további csökkentését.
