Hirdetés
A 2010-es év is eseményekben gazdagnak ígérkezik az Európai Unió számára. Az első trió elnökség keretében Spanyolország veszi át az Unió kormányrúdját, akinek legfőbb feladata a Lisszaboni Szerződés gyakorlati alkalmazása lesz. Január elején feláll az új Európai Bizottság, és számos politikai kérdés – a klímaváltozás elleni küzdelemtől, a mezőgazdasági támogatásokon keresztül az európai munkahelyteremtésig – ismét a viták középpontjába kerül. A tagállamok, illetve a tagállamokon belül létező szervezetek, közszereplők az újév beköszöntével ismét munkához látnak, és mindenki a maga módján megpróbálja saját érdekeit érvényesíteni.
A szakpolitikák számunkra előnyös átalakítása
A Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika (KAP) számunkra előnyös megreformálása a legfontosabb téma, amit a válaszadók közül többen kiemeltek. A 2013-tól induló következő költségvetési ciklus vitái 2010 végén – 2011 elején megkezdődnek. A Kohéziós Alapot mindenképpen fenn kell tartani – emelte ki a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetség (MTTSZ) elnöke, Szilvássy István. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője ezt annyival egészítette ki, hogy a KAP reformja során különös figyelmet kell majd fordítani a 21. század egyre növekvő problémáira: az élelmiszer és az ivóvíz stratégiai fontosságára. Az Európai Unió számára nélkülözhetetlen, hogy a jövőben is képes legyen megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.
A KAP átalakítása során törekedni kell arra, hogy a vidékfejlesztés és mezőgazdaság környezettudatosabbá váljon, és a támogatást is ehhez kell kapcsolni – mondta el Botár Alexandra, a Magyar Természetvédők Szövetség (MTVSZ) képviseletében. A szervezet külön kiemelte, hogy az Unióban továbbra sem szabad bevezetni a GMO (genetically modified organism, génmódosított élőlény vagy növény) alkalmazását.
A Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek bevezetésével kapcsolatban Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF Külügyi Kabinet vezetője úgy nyilatkozott, hogy szükséges előrelépést tenni a szakpolitikák terén. Az EU versenyképességének javításához az energia-, a foglalkoztatás- és a mezőgazdaság-politika újragondolása szükséges. Az új szakpolitikákat illetően viszont Tabajdi Csaba azt emelte ki, hogy ezek támogatása nem válhat az eddigiek rovására. Szerinte célszerű lenne független és saját finanszírozási alapot teremteni, amit például a széndioxidkibocsátás-kereskedelem bevételeiből lehetne finanszírozni.
Magyar szempontból kiemelt fontossággal bír a Duna Stratégia kialakítása, valamint egy „Duna Tanács” felállítása, amelynek székhelye, Szilvássy szerint, optimális esetben Budapesten lenne. Az MTTSZ elnöke azt is hozzátette, hogy a 2013-as költségvetés kialakítása során különös figyelmet, és kiemelt támogatást kell majd fordítani a 7. transz-európai főközlekedési folyosó fejlesztésére, illetve a Duna-völgyi fejlesztési programra.
Ezzel nemcsak az Unió keleti területeit lehetne fejleszteni, hanem a Nyugat-Balkán országok csatlakozását is elő tudnák készíteni. Magyarország déli szomszédai uniós integrációját Tabajdi is szorgalmazza, ugyanis ez a térség stabilizációjához is egyértelműen hozzájárulna.
Emellett különösen ügyelni kell az esélyegyenlőség megteremtésére az uniós országokon belül – mondta el az EurActivnak Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Az UEAPME alelnöki feladatait is ellátó szakértő szerint a „kétsebességes Európa” semmiképpen sem fogadható el. Szilvássy István úgy véli, azt sem engedhetjük meg, hogy Kelet-Európa az EU 15-ök agrárgyarmatává váljon, ezért a kohéziós politika agráriumot érintő diszkriminációját nem szabad a továbbiakban fenntartani.
Kilábalás a válságból: a foglalkoztatás kiterjesztése és gazdaságélénkítés alternatív módszerekkel
A gazdasági válság hatására az uniós országokban, így Magyarországon is folyamatosan csúcsokat döntöget a munkanélküliségi ráta. Többek között az Európai Szocialisták Pártja is a foglalkoztatás növekedésének elindítását várja el az Európai Bizottságtól. Ebben – szerintük – Andor László, Magyarország biztos-jelöltje kiemelt szerepet fog kapni. Az alternatív módszerek – például a távmunka, a részmunkaidő – elterjesztése, a munkavállalás szabályozási környezetének javítása, valamint a gazdaságösztönző programok indítása kulcs szerepet kapnak a válság leküzdésében.
Az IPOSZ elnöke szerint a kisvállalkozások lehetőségeit tovább kell javítani: a kisvállalkozói törvény (Small Business Act, SBA) alkalmazása és hatékonyabbá tétele még további erőfeszítéseket igényel. Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni az off-shore cégeken keresztül történő adóelkerülés lehetőségét.
A gazdaságélénkítés folyamán a MTVSZ álláspontja szerint elsősorban a környezettudatos beruházások és termékek támogatására kell összpontosítani. Ehhez kapcsolódóan a szövetség azt kérné a Bizottságtól, hogy az EU ténylegesen vállaljon vezető szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben, és saját magára nézve 2020-ra csökkentse 40 százalékkal a széndioxid kibocsátását.
A D-terv végrehajtása
Az utolsó problémakör az intézményi reform, ami az Unióra a továbbiakban is nagy feladatot ró. Kerék-Bárczy Szabolcs szerint az EU számára a legfőbb célkitűzés, hogy átlátható, állampolgár-barát, pazarlásmentes és hatékony legyen. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg az MTTSZ elnöke is, szerinte ugyanis életbe kell léptetni az úgynevezett D-tervet a demokráciadeficit csökkentésére. Ehhez pedig a civilek értékelését, véleményét is figyelembe kell venni. Az IPOSZ elnöke mindehhez még annyit tett hozzá, hogy a jövőbeli szerződések megkötésekor ne lehessen egy-egy országgal kivételt tenni bizonyos részek alkalmazásával kapcsolatban.
Igaz, hogy a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája nem tartozik a magyarországi szereplők közé, mégis fontosnak tartottuk, hogy az ő kívánságukkal is foglalkozzunk, hiszen ez is magyar érdek: a jövőben az Európai Bizottság legyen köteles szembenézni az Unió őshonos nemzeti kisebbségek problémáival, és érdemben segíteni azok megoldását. Álláspontjuk szerint a demokrácia, a stabilitás erősítése az emberi és kisebbségi jogok garantálása által valósítható meg.
Láthatjuk, hogy bár a Lisszaboni Szerződés életbe lépése hatalmas siker az Unió történetében – itt azonban még nem zárult le a fejlődés. Számos területen akadnak még hiányosságok, amelyek megoldására a januárban felálló Bizottságnak, illetve a többi uniós intézmények is törekedniük kell.
