Hirdetés
A közös európai kultúra interakciójának, határon átnyúló hatásainak gerjesztésére létrehozott Kultúra program pályázataihoz kaphattak segítséget tegnap (május 17.) európaiak milliói.
Feltűnő különbség rajzolódott ki azonban a Culture Info Day keretében előadó szlovén és francia pályázati koordinátorok bemutatója között. Mateja Lazar, a szlovén Kultúrpont Iroda munkatársa alapvető problémákat sorolt fel a jellemző pályázati hibák között, míg francia kolleganője inkább a projektek megvalósítására és társadalmi elhelyezésére helyezte a hangsúlyt.
Bár a két előadás alapján nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, annyi bizonyos, hogy az „új” tagállamoknak eddig kevesebb idejük volt hozzászokni a közvetlenül az Unióhoz benyújtandó pályázatok felhasználásához.
A szlovén előadó szerint a pályázóknak meg kell érteniük a Kultúra program célját. Ez elsősorban a kultúra területén aktív szervezetek közötti kapcsolatok és szinergiák kiépítését szolgálják, amelynek elengedhetetlen eleme a közös cél elérése. „Az uniós pénzügyi támogatás azzal egyenlő, hogy valamilyen célt szeretnénk/kell elérni” – mondta Lazar.
Sok esetben nem világos a pályázók számára az sem, hogy a támogatott pályázatok nemzetközi elemmel kell bírjanak, vagyis az Kultúra program forrásaiból nem finanszíroznak nemzeti, vagy helyi szinten lebonyolított projekteket. További szigorító tényező, hogy csak non-profit célú pályázatok értékelhetőek.
Lazar hangsúlyozta, minden pályázatnál figyelni kell a határidőre és a formai követelményekre, mivel az egyenlő elbánás elve alapján a hibás pályázatokat automatikusan elutasítják. "Ha a pályázati kiírásban három partner a meghatározott követelmény, elutasításra kerül a pályázat, ha abban csak két partnert jelölnek meg." - mondta Lazar.
Francia kolleganője, Marie Salomé-Daugeron ugyanakkor inkább a projekt társadalmi aspektusaira fektette a hangsúlyt. A párizsi tanácsadó szerint a Kultúra program pályázatai elsősorban a szinergiák megteremtésére szolgálnak, hogy minél több és jobban működő kapcsolat alakuljon ki az egyes országok kulturális szervezetei között. Véleménye szerint az ilyen bejáratott együttműködések segíthetnek "felfogni az európai tér valós terjedelmét".
Számos kérdés érkezett a szervezőkhöz az audio-vizuális tevékenységekkel kapcsolatban, melyet azonban a Kultúra program szintén nem támogat. Hangsúlyozták, sem az audio-vizuális fesztiválok, sem az ilyen célú programok, sem az audio-vizuális termékek terjesztése nem részesülhet a Kultúra program forrásaiban. Nem kaphat tehát uniós pénzt a filmszektor sem.
Az Európai Unió a program keretében 2007 és 2013 között 400 millió eurót fordít a kulturális célú pályázatok finanszírozására, ami 2010-ben mintegy 50 millió körüli összeget jelent. A nyertes pályázatokra vonatkozó statisztikákból azonban kiderül, hogy a támogatás majdnem 4:1 aránylik a régi tagállamok javára.
2007-től 2009 végéig összesen 226 támogatott projekt jutott a régi, míg mindössze 66 az új tagállamokra.
A hátrány leküzdésében nagy probléma az EU-ban rendszeresen visszatérő „nyelvkérdés”. A Brüsszelben tartott információs nap internetes közvetítésén például elviekben bárki figyelemmel kísérhette volna a pályázati tanácsadást, valójában azonban csak akkor tudta ezt hasznosítani, ha az öt nagy európai nyelv (német, angol, francia, spanyol, olasz) valamelyikét érti és beszéli, a szolgáltatás ugyanis csak így volt elérhető. .
Létezik azonban állandóan rendelkezésre álló segítség. Magyarországon a Kultúrpont Iroda látja el a Kultúra programra vonatkozó pályázati tanácsadást és egyéb információszolgáltatási feladatokat. Szerkesztőségünk próbálta elérni az irodát, hogy információt kérjen arról, jellemzően milyen kérdésekben és kik keresik meg őket, ám cikkünk elkészültéig nem kaptunk választ.
A Kultúra programot felügyelő Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség statisztikáiból mindazonáltal kiderül, hogy eddig 23 pályázat érkezett be Magyarországról, és ebből 10 nyerte el a megpályázott támogatást.
Eltérően más európai uniós forrásoktól, a Kultúra program esetében ez azt jelenti, hogy a pályázó minden esetben a pályázatban megjelölt teljes összeget megkapja, így a Kultúra program esetén nem kell alkalmazni a szokásossá vált pályázati trükköt, és a valósan felhasználni kívánt összeg „fölé lőni”.
Az információs napon több előadó is arra kérte a jövendőbeli pályázókat, alaposan gondolják át pályázatukat, és számoljanak a társfinanszírozás tényével is. Az összeg másik 50 százalékát ugyanis, ha más forrásból is, de biztosítaniuk kell.
