Hirdetés
A tömegfogyasztási piacok egyre bővülnek, és egyre inkább átnyúlnak a tagállamok határain, ezért egyazon kereskedő ugyanazzal vagy hasonló módszerrel az eddiginél jóval több fogyasztót is képes lehet megkárosítani. Az így terjedő visszaélésnek a Bizottság szerint akár már piactorzító hatása is lehet. Az Egyesült Királyságban például vizsgálatot indítottak néhány bank ellen, mivel rendszeresen túlzott mértékű díjakat számoltak fel ügyfeleiknek.
A Bizottság által készíttetett tanulmányok és felmérések eredményei szerint a kárt szenvedett fogyasztó – ha a jogorvoslat mellett dönt – olyan nehéz akadályokkal – például rendkívül magas költségekkel, perek kockázatával, komplikált és hosszadalmas eljárásokkal – találja magát szembe, hogy ötből egy európai fogyasztó nem fordul bírósághoz egy 1000 euró alatti követelése miatt. 200 euró alatti kártérítési követelés miatt pedig a fogyasztók fele nem venné igénybe a bíróság segítségét.
Portugáliában viszont egy fogyasztói csoport pert indított egy távközlési társaság ellen, amely 3 millió ügyfelének „számlanyitási díjat” számlázott ki. Közös panaszuk kivizsgálásakor a lisszaboni bíróság megállapította, hogy a díj jogtalan volt, így azt a társaságnak vissza kellett térítenie az ügyfeleknek. A megítélt kártérítés összességében 70 millió eurót tett ki.
Mindez jól mutatja, hogy a fogyasztók sokkal hatékonyabban érhetik el sérelmük orvoslását, ha összefognak, de jelenleg mindössze 13 tagállamban van lehetőség arra, hogy a hasonlóképpen pórul járt fogyasztók együttesen követeljenek jogorvoslatot saját ügyükben, ráadásul mindenhol nagymértékben különböznek egymástól a jogorvoslati eljárások. Ám ahol adott a lehetőség, ott sem használják ki túl gyakran: például Németországban tízmillió lakosból csak 4 vett részt ilyen jellegű jogorvoslati fellépésekben.
A kollektív jogorvoslat
A fogyasztó természetesen minden esetben a bírósághoz fordulhat egyénileg, ám sokszor jóval hatékonyabb, ha a hasonló kárt szenvedett ügyfelek együttesen nyújtanak be panaszt a kereskedő ellen – ezen az úton könnyebb hozzáférni a szükséges információkhoz és általában megfizethetőbb is. Az ilyen kollektív jogorvoslat a Bizottság szerint hasznos kiegészítő eszköze lehet a fogyasztókat ért károk csökkentésének, valamint segíthet megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók szembesülnek, ha a határokon túl vásároltak. Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa is ezzel indokolta a zöld könyv kiadásának szükségességét.
A Bizottság felmérései alapján a fogyasztók 76 százaléka inkább hajlana a jogai bíróság előtti védelmére, ha összefoghatna más fogyasztókkal. Ráadásul az EU szándéka szerint a kollektív jogorvoslat fokozhatja az uniós jog tiszteletben tartását, hiszen visszatartaná a cégeket az olyan jogellenes tevékenységektől, amelyek tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatnák őket konkurenseikkel szemben.
Ezen lehetőség megvalósítása és elterjedése főként az olyan fogyasztóvédelmi szabályok megsértése ellen nyújthat védelmet, mint a túl magas költségek (például rejtett díjak, túlszámlázás) követelése, a weboldalakon megjelenő félrevezető hirdetések vagy egyes pénzügyi termékek esetében a kötelező információk közlésének elmulasztása. A Bizottság szerint az ilyen jogsértések nem csupán jelentős károkat okoznak az európai fogyasztóknak, hanem akadályozzák a tisztességes versenyt és torzíthatják a piacot is.
A javaslat tehát kettős célt szolgálna: egyrészt gondoskodna arról, hogy a jogsértők megtérítsék a fogyasztók által elszenvedett károkat, másrészt pedig igyekezne megelőzni, hogy a jövőben további hasonló visszaélések történjenek. Ugyanakkor a testület azt is hangsúlyozta, hogy a dokumentummal nem az amerikai fogyasztóvédelmi rendszert akarják lemásolni.
Ám a javaslatról még hosszú érdemi vitát kell folytatni, ugyanis számos probléma adódik:
- Nincs lehetőség azonnali intézkedésre a jogsértés megtörténtekor.
- A terv megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a tagállamok között, hogy kiterjesszék a már létező nemzeti kollektív fogyasztói jogorvoslati lehetőségeket a más tagállamokból érkező fogyasztókra is.
- Nélkülözhetetlen továbbá a kollektív jogorvoslat jogi eljárását lehetővé tevő kötelező vagy nem kötelező intézkedések bevezetése is minden tagállamban.
- Végül elengedhetetlen politikai eszközök kifejlesztése is, amelyek révén keresztülvihető a kollektív fogyasztóvédelem.
A dokumentum szerint ilyen politikai eszköz lehet például az „alternatív kollektív vitarendezési mechanizmusok” meghonosítása, a nemzeti végrehajtó hatóságok felruházása olyan hatáskörrel, amely alapján fel tudják szólítani a kereskedőket a fogyasztók kártalanítására, illetve a kisebb követelések összefogása, hogy kollektív jogorvoslattal lehessen élni az adott ügyben.
A fogyasztóvédők elégedetlenek
Az európai fogyasztóvédő csoportok azonban mégsem túl lelkesek az új uniós javaslat hallatán. Szerintük az EU évek óta ugyanazokat a hangzatos célokat ismételgeti, ám a konkrét megvalósítás érdekében mindmáig nem történt semmilyen előrelépés. A tagállamokban túlságosan különböző kollektív fogyasztóvédelmi rendszerek működnek, így igen nehézkés lehet ezek összehangolása és a felekben sincs meg erre a közös akarat, ezért a közeljövőben nem várható az ügyben komolyabb elmozdulás – panaszkodtak a szervezetek.
A konzultáció lehetősége 2009. március 1-jéig nyitott, a Bizottság várja a javaslatokat.
Vélemények
Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa elmondta: „Az olyan jogtalan tevékenységeknek, mint a túl magas árak felszámolásának, félrevezető hirdetéseknek vagy leplezetlen csalásnak áldozatul esett fogyasztóknak joguk van kártérítésre. Jelenleg, ha kisebb, szórványosan előforduló követelésekről van szó, e jog gyakran csak elméletileg létezik a jogérvényesítés gyakorlati akadályai miatt. Jogorvoslati rendszerünkben joghézagok, a jólétet tekintve hiányosságok és fekete lyukak vannak, amelyek miatt a fogyasztók nem tudják, kihez fordulhatnának. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet nem kielégítő. Meg kell találnunk annak a módját, hogy többek számára valósággá váljon a fogyasztói jogorvoslat iránti alapvető jog.”
Toine Manders, az ALDE holland EP-képviselője, az EP belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottságának koordinátora szerint: „a liberálisok és a demokraták számára a fogyasztóvédelem mindig is fontos kérdés volt. A zöld könyv jelentős előrelépés e téren és segíthet az egységes piac előnyeinek jobb kihasználásban is.”
Diana Wallis, az ALDE brit EP-képviselője, az EP alelnöke és az ALDE jogi ügyekkel foglalkozó bizottságának koordinátora azt nyilatkozta: „nincs is értelme a fogyasztóknak jelen lenniük a piacon, ha nincs rá lehetőségük, hogy esetleges káraikat megtéríttethessék. Most az a dolgunk, hogy minél hatékonyabban valósítsuk meg ezeket a célokat, hogy a fogyasztók nyugodt szívvel vásárolhassanak a határokat figyelmen kívül hagyva.”
Monique Goyens, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója ugyanakkor hozzátette: „Mivel a kollektív fogyasztóvédelem valamilyen szinten már létezik, inkább erre kellene építkeznünk, semmint hogy elölről kezdjük ismét az egészet. Már hosszú évek óta nyilvánvaló, hogy a fogyasztóknak milyen nehézségekkel kell szembenézniük ezekben az ügyekben, így épp itt az ideje, hogy az EU végre politikai felelősséget vállaljon és fontos döntéseket hozzon e téren.”
Következő lépések
- 2009. március 01.: a határidő, ameddig a javaslatok és vélemények benyújthatók a Bizottsághoz a kollektív fogyasztóvédelemről szóló zöld könyvvel kapcsolatban.
- 2009: várhatóan ez év folyamán a Bizottság konkrét lépéseket tesz a kollektív fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében.
