Visegrad EU portals : EurActiv.hu | EurActiv.pl | EurActiv.cz | EurActiv.sk
Logo EurActiv.hu
ÁRFOLYAM:
EUR 292,43Még több árfolyam
  • Rólunk
  • Hírlevél


Az ingyenes utánközlés feltételei

„Koalíciós kormány” lett a Bizottságból

(en) (fr)
Barroso mutatja a testületről készült új csoportképet

11.12.2009
Az uniós csúcstalálkozóval egy időben tartotta kongresszusát az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja is. A politikai csoportok szerepe egyre inkább felértékelődik az uniós végrehajtásban. Vezető elemzők EurActivnak tett beszámolói szerint az uniós vezetők és a jelentősebb politikai csoportok tevékenységének köszönhetően Barroso második csapata jóval átpolitizáltabb, mint amilyen az Európai Bizottság valaha is volt.

Az Európai Bizottság elméletileg nem politikai szerv, célja az összeurópai érdekek képviselete szakértők segítségével. Ennek ellenére a Bizottság összetételének kialakításakor mindig figyelembe vették a politikai pártok közötti egyensúly megőrzését. Az íreknek tett ígéret után a jövőben nem csökkentik a biztosok számát, így továbbra is minden ország delegálhat egy biztost a kollégiumba.

A leköszönő Bizottsággal szemben felmerült a kifogás, hogy nem sikerült arányosan képviselni a politikai irányzatokat, ugyanis a liberálisokat felül, míg a szocialistákat alul reprezentálták.

A portugál politikus vezetése alatt most felálló grémium összetételében aránytalanságok tapasztalhatóak,: a liberálisok (ELDR) 8, a szocialisták (PES) 6, a Néppárt (EPP) pedig 13 portfoliót tudhat magának.

A jelentősebb politikai csoportok már most kifejezésre jutatták igényeiket arra vonatkozóan, hogy jóval összehangoltabb politikai cselekvésre van szükség Bizottságon belül. Az európai szocialisták keddi (december 8.) prágai kongresszusán újraválasztották Poul Nyrup Rasmussent, párttársai előtt tartott beszédében leszögezte: az Európai Szocialisták Pártjának vagy „megújulnia vagy meghalnia kell”. Nyilatkozatában továbbá azt javasolta, hogy a szocialisták európai és nemzeti intézményei hatékonyabban működjenek együtt.

 Tegnap (december 10.) az Európai Néppárt bonni kongresszusán újraválasztották elnöküket, Wilfried Martens-t is, aki jelenleg Belgium miniszterelnöke. Martens megelégedve nyugtázta az a tényt, hogy politikai csoportjának 13 uniós állam- és kormányfő, illetve 13 újonnan jelölt biztos is tagja.

„José Manuel Barroso, Herman Van Rompuy és Jerzy Buzek oldalán mi irányítjuk a főbb intézményeket” – állította a Néppárt elnöke.

A liberálisok európai parlamenti csoportjának vezetője, Guy Verhofstadt szintén elégedettségét fejezte ki, hogy Barroso újonnan felálló bizottságában nyolc biztos a liberálisok politikai családjából kerül ki. Emellett szándékát fejezte ki arra is, hogy megváltoztassák az ALDE vezetése és a liberális biztosok közötti kapcsolatot.

Elmondása szerint ugyanis mindeddig havi egy találkozót tartottak egy brüsszeli étteremben, ami ugyan „kellemes volt, de az alapján nem lehet politikát formálni”. A jövőben ezek a találkozók sokkal inkább testre szabottak és rendszeresebbek lesznek – tette hozzá.

Barroso mindeddig azt hangsúlyozta, hogy ő sosem nézte a „csapattagok” politikai kötődését, sőt, általában teljesen „megfeledkezett” arról, hogy biztosai melyik politikai táborból érkeztek. Ennek ellenére az új retorika szerint – ami a bizottsági elnök jobbközép táborából ered – a most felálló Bizottság jelentősen különbözni fog elődjétől. Ez egyrészt a belső szervezetben nyilvánul majd meg, másrész pedig a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolatokban.

Marco Incerti, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatója az EurActivnak elmondta, a várható változások jelentősek, de egyáltalán nem biztos, hogy negatívak.

A kutató cáfolta, hogy az előző Bizottságok nem voltak átpolitizálva. Szerinte ugyanis történtek olyan események, mint például a „Bolkestein Direktíva”, ami a Romano Prodi alatt működő Bizottság belső kereskedelemért felelős holland biztosáról kapta a nevét. Ez is azt bizonyítja, hogy a politika mindig jelen volt az Unió végrehajtó hatalmában.

Egyre radikálisabb a biztosi kollégium

Incerti szerint az egyre erősödő politikai faktor a Nizzai Szerződés életbe lépése óta figyelhető meg. Ennek köszönhető ugyanis a Bizottság elnökének fokozott szerepe, ami hozzájárult az átpolitizálódáshoz is. Mindezt tovább erősítette a Lisszaboni Szerződés előkészítése, valamint az, hogy a tagállamok parlamenti többséget bíró pártjaiból érkeztek biztosok a Bizottságba.

A kutató hozzátette, a Barroso elnöklete alatti korábbi Bizottságban ez még nem volt jellemző, mivel akkor a biztosok java részét az ellenzéki pártokból nevezték ki képességeik és tapasztalataik alapján

 „Nem vagyok benne biztos, hogy ez negatív előrelépés lenne. Elképzelhető, hogy némi súrlódást és néhány vitatható döntést fog eredményezni, de minden kormány így működik. Végső soron pedig hozzájárulhat a Bizottság átláthatóságának növekedéshez” – érvelt Incerti, mivel így az európai állampolgárok láthatják majd, hogy egy biztos miért harcol, és hogyan működik az Unió végrehajtása. Hiszen még a viták is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Unió átláthatóbbá és könnyebben érthetővé váljon.

Az, hogy a politikai csoportok és a biztosok szorosabban együttműködnek, áthidalhatja a szakadékot az Európai Parlament és a Bizottság között – tette hozzá a kutató, megerősítve, hogy ez egyértelműen pozitív előrelépés lenne. Mindez hozzájárulna ahhoz, hogy a Parlament nagyobb hatalommal bíró szereplővé váljon, és a Bizottsággal sokkal szorosabban működjön együtt. Ezek a hatékonyság növelésének érdekében történnének – erősítette meg Incerti.

 „A Bizottság ez által olyan direktívákat tenne le az asztalra, amelyek jóval zökkenőmentesebben mennének át a törvényhozási folyamaton. A Parlamentet ugyanis már a kezdetektől bevonnák, és nem szabad elfelejteni, hogy a politikai csoportok alkotják a nemzeti kormányok felé is a hidakat” – fejtette ki a CEPS kutatója.

Néhány biztos „sokkal egyenlőbb”, mint a többi

A francia elnök, Nicolas Sarkozy hírhedté vált megjegyzésében úgy beszélt a román biztos-jelöltről, mint „Franciaország második biztosáról”. Ez alapján is nyilvánvalóvá vált, hogy ami a nemzeti kormányok által kinevezett biztosokat illeti, a kormányok a legmagasabb szintű brüsszeli képviseletükként tekintenek rájuk.

 „Bizonyos szinten ez érthető (…) Ennek ellenére az mindenképpen problémás, hogy túl sok biztos van, számukra viszont nincs elegendő tennivaló” – jelentette ki az elemző.

Emellett még azt is hozzátette, hogy a Barroso vezetésével felálló második Bizottságban egy új jelenségnek is tanúi lehetünk: a vezetés fokozatosan átkerül a tapasztaltabb biztosoktól, mint például a kül- és biztonságpolitikai főképviselővé kinevezett Cathrine Ashton, a fiatalabb kollégák kezébe, ilyen például a bővítésért felelős cseh, a fejlesztésért felelő lett, valamint a humanitárius segélyekért felelős bolgár biztos.

© 2003-2012 Minden jog fenntartva

Fejlesztés és Design MONOGRAM Technologies

to_top