Hirdetés
A keddi találkozón igencsak megosztott véleményeket ismertettek a pénzügyminiszterek arra vonatkozóan, hogy országaik, így az Európai Unió, mennyivel kíván hozzájárulni a fejlődő országok zöldtechnológiai felzárkóztatásához. Az ellentéteket nagy mértékben az szülte, hogy a kevésbé fejlett kelet-európai országok nem tartják ildomosnak, hogy a gazdasági válság kellős közepén az Unió ilyen hatalmas terhet ró a tagállamaira.
Anders Borg, svéd pénzügyminiszter, mély csalódottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem született kedden megegyezés. Elmondta, hogy bár nagy tettvágy jellemezte a keddi találkozót, további intézkedésekre van szükség az Unión belül (EurActiv.hu 2009.10.21.).
A megegyezés elmaradásáról José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, csak annyit mondott, ez sajnos azt eredményezheti, hogy az Unió megszűnik a klímatárgyalások katalizátora lenni, hiszen elveszti hitelességét és befolyásoló erejét mind a fejlődő, mind pedig a fejlett országok felé. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az „Unió képes lesz megtartani vezető szerepét és a hónap végén összeülő Miniszterek Tanácsa konkrét pénzügyi javaslattal áll majd elő” (EurActiv.hu 2009.10.22.)
Mindezek mellett fény az éjszakában, hogy a környezetvédelmi tanács ülése konkrétummal tudott szolgálni a klímaváltozás ügyében. A tagállamok miniszterei ugyanis megállapodtak a légi közlekedés és a hajózás általi kibocsátott szén-doxid mértékének csökkentéséről. A kiotói jegyzőkönyv ugyan nem tárgyalja ezen két közlekedési és szállítási eszköz kibocsátás-csökkentését, az Unió igyekszik elérni, hogy a Koppenhágában esetlegesen megszülető megegyezés korlátozza ezen két szektor kibocsátását.
Luxembourgban tehát megegyezés született arról, hogy a decemberi tárgyalásokon közös uniós javaslatot tesznek majd a kibocsátások 10 százalékos világszintű csökkentésére a légi közelekedés terén, valamint a 20 százalékos csökkentésre a hajózásban. A csökkentések báziséve 2005 lenne, és a kitűzött célok elérésére a jól bevált 2020-at tűznék ki.
A miniszterek a tanácskozáson napirendre kerültek a hosszabb távú kibocsátás-csökkentési tervek is. Előirányozták a kibocsátások 80-95 százalékos csökkentését az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2050-re, mindazonáltal sokadjára is hangsúlyozták, hogy rövid távon a fejlett országok 25-40 százalékos, míg a kevésbé fejlett országok 15-30 százalékos csökkentésére van szükség.
Andreas Carlgren, svéd környezetvédelmi miniszter, a héten azt nyilatkozta, hogy az Európai Uniónak az élen kell maradnia a tárgyalásokban, valamint erős és határozott programmal kell Koppenhágába érkezzen, ahol nagy valószínűséggel a „puzzle utolsó darabjai is a helyükre kerülnek”. 
