Hirdetés
A soros elnökséget adó Svédország miniszterelnöke, Fredrick Reinfeldt bizakodó annak tekintetében, hogy az állam- és kormányfők mai (december 11.) brüsszeli csúcstalálkozója megoldást talál a klímafinanszírozás kérdésére.
Reinfeldt elmondta, hogy az EU 27 tagállamának már több mint fele tett „kezdeti” felajánlásokat a következő három évre, 2013-ig.
A svéd miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a hozzájárulásokat csak önálló feljaánlások révén lehet összegyűjteni, mivel az egyes tagállamok igen eltérő gazdasági helyzetben vannak.
„Vannak olyan [EU] tagállamok, amelyek [az Nemzetközi Valutaalap] programját veszik igénybe, és óriási költségvetési hiányt halmoztak fel. Ez önkéntes alapú, mégis már a tagállamok több mint felel tett konkrét felajánlásokat.” - mondta Reinfeldt egy tegnapi (december 10.) sajtótájékoztatón.
<//embed>
(forrás: a <//embed><//embed><//embed><//embed> soros svéd elnökség hivatalos videója)
· Nagy-Britannia az elmúlt hónapban 880 millió eurót ajánlott fel,
· Svédország 760 millió euróval járult hozzá,
· Hollandia 300 millió eurót,
· Dánia 160 millió eurót vállalt,
· és Franciaország várhatóan hasonló felajánlást tesz a csúcstalálkozón, 300 millió euró körüli összegre.
Egyes tagállamok azonban az egyre növekvő államadósságuk miatt aggódnak. A kritikusok szerint ennek egy részét azok a nagylelkű állami juttatások okozzák, amelyeket a kormányok az európai gazdaság újraindítása érdekében osztanak.
A görög hiány
Görögország tagja ugyan a 16 országból álló eurózónának, mégis rendkívüli költségvetési gondokkal küszködik. Athén okozta tegnap a legtöbb fejfájást, hiszen az államadóssága mintegy 300 millió euróra, vagyis a GDP 125 százalékára rúg. Az eurózóna szabályait adó stabilitási és növekedési paktum ugyanakkor legfeljebb 60 százalékos adósságot engedélyez.
Az EU vezetői igyekeztek enyhíteni a görög helyzet miatti aggodalmakat. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport vezetője úgy fogalmazott: „Kizárt, hogy Görögországban beálljon az államcsőd”. „A kormány megteszi a rövid-, közép- és hosszútávon szükséges lépéseket.” - mondta Juncker az Európai Néppárt (EPP) bonni találkozóján.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso csütörtökön azon véleményének adott hangot, hogy Görögország megküzd az adóssággal kapcsolatos problémákkal.
„A görög miniszterelnökkel, George Papandreouval folytatott megbeszéléseimet követően bizakodó vagyok annak tekintetében, hogy Görögország erőfeszítései sikerre vezetnek.” - mondta Barroso az EU csúcstalálkozó első napján.
A kelet-európai országok vonakodnak
Az eurózóna más tagállamai, így Írország is, aszketikus költségvetést fogadtak el annak érdekében, hogy kezeljék a tartozásaik révén kialakult problémákat. Magyarországhoz hasonlóan ugyanakkor, az eurózónán kívül eső kelet-európai államok egy része a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul.
Lengyelország és Bulgária ráadásul úgy nyilatkozott, országuknak inkább segélyt kellene kapnia ahhoz, hogy csökkentse a kibocsátását, minthogy ő finanszírozza más, Európán kívüli országok csökkentését.
Közben az uniós költségvetés legnagyobb befizetője, Németország úgy tűnik, inkább kivár, amíg más gazdag országok, mint az Egyesült Államok, konkrét összegeket tesznek az asztalra az ENSZ párhuzamosan zajló koppenhágai klímakonferenciáján.
