Hirdetés
Az EP-képviselők egy csoportja által kezdeményezett Energiahatékonysági Figyelő (Energy Efficiency Watch) az első nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket értékelték, melyek elkészítését a 2006-os energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv követelte meg.
A nemzeti tervek azonban nem győzték meg az ellenőröket arról, hogy a tagállamok által az energiahatékonyság területén tett erőfeszítések legalább olyan hatásosak lesznek, mint azok az intézkedések, melyeket a kormányok a kötelező európai célértékkel ellátott megújuló energia szektorban tettek.
A 2006-os energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv 9 százalékos éves energia-megtakarítást irányzott elő 2016-ig, ami igen ambiciózus tervnek számít. Kötelező erő hiányában azonban az Európai Bizottság azonban nem tudja számon kérni a tagállamokon a teljesítést, ezért a képviselők kétségeiknek adtak hangot.
„A legtöbb tagállam valószínűleg a kibocsátás-csökkentésben és a megújuló energiák arányában elérendő célra fog koncentrálni ahelyett, hogy 100 százalékosan tartanák magukat az energiahatékonysági célokhoz.” – érvelt az Energiahatékonysági Figyelő.
A jelentés szerint hiába fogadta el minden tagállam a célkitűzést és hiába dolgozott ki mindenki stratégiát a megvalósításra, ez utóbbi valahol soha nem felelt meg egészen az elérendő célnak. Ahelyett, hogy az eredményt a különböző politikák kumulatív hatásaként vizsgálnák, a legtöbb tagállam egyszerűen levonta a 9 százalékot a jelenlegi energiafelhasználásából, és ezt a számot adta meg célként, figyelmeztettek a képviselők.
A javasolt politikák nagy része ráadásul már tervbe volt véve, sőt részben zajlott már a megvalósításuk is, függetlenül az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvtől, mutat rá a jelentés.
Az Energiahatékonysági Figyelő ugyanakkor rámutatott, a cselekvési tervek jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a tagállamok kölcsönösen tanuljanak egymástól, hiszen az eszközök széles skáláját sorakoztatják fel a különböző szektorokra nézve.
Szabvány az energiahatékonysági tervekre?
Hogy ez a lehetőség kiaknázható legyen, a képviselők azt kérik a Bizottságtól, határozzon meg kötött formát a jövőbeni cselekvési tervek számára. A tagállamoknak legközelebb 2011-ben kell ilyen dokumentumokat benyújtani, így a szabvány elkészülését eddigre várják. A Figyelő szerint a dokumentumokban szereplő információ és struktúra összehangolása, illetve az energia-megtakarítás értékelésére kidogozott egységes módszer megkönnyítené a tagállamok számára a tervezést, az illetékes hatóságoknak pedig segítséget nyújtana a nemzeti politikák fejlesztésében.
Az Európai Bizottság hasonló módosítást eszközölt a megújuló energia cselekvési tervek kapcsán, mondván, hogy a változtatás javítja a nemzeti jelentések minőségét. A tagállamoknak most ebben a közös formátumban kell lefektetniük az új megújuló energia irányelv alapján meghatározott célok megvalósításához szükséges eszközöket (EurActiv.com 01/07/09).
