Hirdetés
Nem került össztűz alá Martonyi János az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt zajlott tegnapi (május 27.) meghallgatásán. Az új felállásban, Hörcsik Richárd, fideszes képviselő elnökletével zajló miniszter-jelölti kvíz kellemes, baráti hangulatban telt. A 12 fideszes, 2 KDNP-s, 3 szocialista, 3 jobbikos és 1 LMP-s képviselőt magában foglaló bizottság 14 igen (Fidesz+KDNP+LMP), 5 nem (MSZP, Jobbik) és zéró tartózkodás mellett elfogadta Martonyi János külügyminiszteri kinevezését.
„Mindig örülök, ha Európáról beszélhetek!” – kezdte Martonyi János, az új kormány külügyminiszter-jelöltje beszédét. A rá kiszabott 25 perc helyett majdnem egy órán keresztül tartó bemutatkozása kimerítő volt, ha annak az elmúlt húsz év elemzésére vonatkozó részét nézzük, ám az új kormány európai uniós terveiről alig derült ki valami.
A célok tekintetében a mezőgazdasági és a kohéziós politika jelent meg, valamint a magyar elnökség prioritásai kerültek az asztalra, itt is azonban többnyire az eddig is hangoztatott alapvetésekről volt szó.
„Tételszerű összefoglalót szeretnék adni, talán egy kicsit önkényesen is kiemelni azokat témákat, melyeket a Külügyminisztérium elsődlegesnek tart.” – mondta Martonyi.
A külügyminiszter-jelölt államtitkárként már az Antall-kormány alatt is tagja volt az uniós integrációról egyeztető küldöttségeknek, így többek közt ennek az időszaknak az anekdotáival gazdagította a hallgatóság ismereteit.
Elmondta, ebben az időszakban az egész ország osztotta az uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásokat, amely azonban „nem hozta be azokat a reményeket, amelyeket korábban, legalább egy évtizeden keresztül tápláltunk”. Hozzátette, hogy mindeközben maga az Európai Unió is sokat vesztett népszerűségéből, és megerősödött az euroszkeptikusok lába alatt is a talaj.
Martonyi szavaiban nem okolt ugyan senkit, de hangsúlyozta, egyedüli ország vagyunk a régióban, ahol a csatlakozás óta nem nőtt legalább 20 százalékkal a GDP. „Azért, hogy a magyar bruttó hazai össztermék nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint 2004 márciusában, nem hiszem, hogy az Európai Unió tehető felelőssé.” – mondta Martonyi.
A bizottságot elnöklő Hörcsik hangsúlyozta, „az elmúlt évek kevésbé koncepciózus, alkalmazkodó Európa-politikája miatt romlott az ország uniós teljesítménye”.
Erősebb transzatlanti integráció
„Nekünk elsősorban a jövőről kell beszélnünk.” – mondta Martonyi, majd helyzetértékelést adott a jelenről. Elmondta, hogy Magyarországnak úgy kell tekintenie az Európai Unióra, mint egy nyugati, vagy euroatlanti „régiós tömörülésre”, amelynek relatív súlya, annak ellenére, hogy a világ GDP-jének 60 százalékát állítja elő, csökkenőben van. Véleménye szerint ugyan nincs arról szó, hogy bárki átvegye a vezető szerepet Nyugattól, de „felsejlik egy transzatlanti gazdasági integráció képe”.
A leendő magyar külügyminiszter szerint ez Európának alapvető érdeke, de ahhoz, hogy ebben részt tudjon venni, „rendet kell tennie a saját háza táján”.
Martonyi János szerint Brüsszel számára a legfontosabb feladat
- a demokrácia-deficit csökkentése,
- a kicsik, a közepesek és a nagyok, valamint az egyes intézmények közti egyensúly megteremetése, valamint, hogy
- az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása mellett mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét.
Kellett már a gazdasági válság
A felsorolásból a leendő külügyminiszter szándékosan hagyta ki a gazdasági válság kezelését, mivel az szerinte hasznos volt az integráció szempontjából.
„Ha a válság nem következik be, akkor ki kellett volna találni, mert e nélkül nem lettek volna meg azok a [gazdaságpolitikai] felszólítások, amik így maguktól is megjelentek,” és tovább vitték az integrációt – mondta Martonyi.
„Nem lehet gazdaságpolitikai harmonizáció nélkül közös piacot építeni.” – mondta, felsorakozva ezzel az Európai Bizottság által javasolt szorosabb gazdasági integráció mögé, melyet többek közt, ha feltételekkel is, de Franciaország és Németország is támogat (EurActiv.hu 2010.05.13.).
Milyen Európai Uniót szeretne a Fidesz?
Martonyi hangsúlyozta, hogy a fő irány egy erősebb Európa és egy mélyebb integráció. Sietett azonban hozzátenni, hogy „bizonyos területeken lehet modulálni” ezt, vagyis lesznek olyan nemzeti ügyek, amelyek az integráció irányával szembe megy.
Ilyen rögtön a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium meghosszabbítása, melyről Orbán Viktor még a választási kampány alatt igen markáns, nemzetközi visszhangot is kiváltó kijelentést tett. „A külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben” – mondta az MTI-nek márciusban a Fidesz elnöke (EurActiv.hu 2010.04.01.).
Balczó Zoltán, a Jobbik volt európai parlamenti képviselője kritizálta, hogy Martonyi János is aláírta 2001-ben a földtulajdonra vonatkozó moratórium meghosszabbításáról szóló papírt a helyett, hogy kiállt volna a mellett, hogy „ez a kérdés ránk tartozik, és jogunk van ebben döntést hozni”.
Martonyi megválaszolatlanul hagyta a kritikát, illetve azt is, hogy hogyan kívánja a Fidesz a pártelnök által kikiáltott szándékát megvalósítani. Mindazonáltal elmondta, hogy a mezőgazdaság terén a közvetlen kifizetések mellett érvelnek majd, azon belül is a családi gazdaságok támogatását szolgáló, és a „latifundiális berendezkedést” ellenző felső küszöb bevezetése mellett teszik majd le voksukat. Ebben az egyik legnagyobb ellenfelünk Németország lehet, ahol a keleti területeken továbbra is jellemzőek a nagy méretű ipari gazdaságok.
Hasonlóan a korábbi nyilatkozatokhoz, ismét megerősítésre került, hogy a Fidesz az erős kohéziós politika mellett áll majd ki, de, hogy ebben milyen esélyeink vannak, és mely országok lehetnek partnereink, nem derült ki.
Egyéb szakpolitikákról nem esett szó, csupán néhány mondatban az energiapolitikáról, melynek feltételeit a Fidesz „minél gyorsabban” meg kívánja teremteni, valamint a közös biztonság- és védelempolitika formálódása kapcsán az éppen felálló Európai Külügyi Szolgálatról (Lásd Link Dossziénkat), ám itt is elmaradt annak kifejtése, hogy van-e Magyarországnak szerepe ebben.
„Létre fog jönni a külügyi szolgálat, de kérdés, hogy ebben mennyiben tudunk részt venni.” – mondta Martonyi, majd hozzátette: „Ezer okos ember előbb utóbb hatalomra tesz szert. Ennek előbb utóbb következményei lesznek. Erre is oda kell figyelnünk.”
Lehetőség a magyar érdekek érvényesítésére, de nem most!
Magyarország 2011 első felében tölti be az Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét. Sok szakértő szerint rizikófaktor, hogy az új kormánynak alig fél éve van arra, hogy átvegye a felkészülést és kényelembe helyezze magát az irányítói székben.
Martonyi nem tért ki az időhiány okozta problémákra, de aggodalmának adott hangot bizonyos általa hallott gondokkal kapcsolatban. „Még nem láthatom ezeket, de hallok dolgokat.” – mondta.
A legtöbb vihart kavaró problémák az állami ingatlanok eladásával és a közbeszerzésekkel kapcsolatban merülnek fel, amelyre az előző kormány korlátozást vezetett be. Martonyi szerint a késedelmeket be lehet hozni, de „fel kell gyorsítani a folyamatot”.
„A mi felelősségünk, hogy az elnökség tisztességes, sikeres, lebonyolításához szükséges feltételeket biztosítsuk. E a felelősség szombat délután kezdődik Akkor is, ah az ingatlanokat el lehet adni, és akkor is, ha nem.” – mondta a leendő külügyminiszter.
Martonyi szerint ugyan probléma a finanszírozási oldallal is, és megismételte a Fidesz azon korábbi kritikáját is, miszerint az elnökségi költségvetés túl alacsony, mindazonáltal úgy vélte „ezek az összegek nem akkorák, amelyeket egy magyar költségvetés ne tudna pótolni”.
A magyar elnökség helyszíneiről mindazonáltal nem kívánt nyilatkozni. „Elvek vannak: gyorsaság, egyszerűség, megközelíthetőség és takarékosság.” – mondta.
Homályosan beszélt a miniszter-jelölt a Külügyminisztériumban várható személyi és szervezeti változásokról, annyit azonban leszögezett, hogy az európai integráció önálló államtitkársághoz kerül majd. Ezt Győri Enikő fogja vezetni, aki az elmúlt egy évben EP-képviselő volt, előtte pedig a Fidesz európai ügyekkel foglalkozó csoportját vezette.
„Meg fogjuk teremteni az ehhez szükséges személyi és szerkezeti feltételeket.” – zárta rövidre a témát Martonyi.
Azt a miniszter-jelölt is leszögezte, hogy az uniós elnökség elsősorban nem az önmegvalósításra ad lehetőséget, hanem adminisztratív feladatok kezelését jelenti. „Általában az van a köztudatban, hogy a magyar elnökség különleges lehetőség a magyar érdekek érvényesítésére, de ez nem így van. Pontosabban az lesz majd, csak nem az elnökség alatt” – mondta Martonyi.
Az Unió irányításának adminisztratív terhei általában egy-egy tagállam szinte teljes közigazgatását igénybe veszik, alig adva helyet a nemzeti ügyeknek. Ilyen szempontból kritikus lesz a második Orbán kormány által kitalált csúcsminisztériumi rendszer is, hiszen egy-egy miniszternek több tanácsi formációban is jelen kell lennie.
A külügyminiszter valószínűleg csak két Tanácsban (általános ügyek és külügyek) kell részt vegyen, de egyes miniszterek várhatóan ennél több formációban is jelen kell, hogy legyenek.
A prioritások tekintetében szintén nem esett szó részletekről. Ahogy azt már korábban is többször elmondták, maradnak az eredeti, az uniós napirend által is behatárolt kötelező prioritások, ám a Fidesz kormányzás alatt várhatóan több hangsúly esik majd a regionalizáció, a vízpolitika és a nyelvi sokszínűség megteremtésére.
Ez utóbbi esetén azonban félő, hogy további konfliktusokra ad lehetőséget Szlovákiával. Ráadásul nem könnyít a helyzeten az sem, hogy míg Magyarország lesz az uniós soros elnöke, addig Szlovákia viszi majd a V4-ek irányítását.
