Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés újításaként módot ad arra, hogy legalább egymillió polgár, akik egyben a tagállamok legalább egyharmadának állampolgárai, kezdeményezze, hogy az Európai Bizottság a jogkörébe tartozó területeken jogalkotási javaslatokat terjesszen elő. A javaslat rögzíti az országonként szükséges aláírások számát, valamint előirányozza, hogy a Bizottság három tagállamban 300 000 aláírás összegyűjtését követően vizsgálja meg a kezdeményezés elfogadhatóságát.
A javaslat az aláírások összegyűjtésére egyéves időkorlátot ír elő, továbbá négy hónapot biztosít a Bizottságnak a kezdeményezés vizsgálatára és a további eljárás megállapítására. A Bizottság reményét fejezi ki, hogy a Tanács és a Parlament az év vége előtt végleges megállapodásra jut az európai polgári kezdeményezés ügyében, lehetővé téve ezzel, hogy az első kezdeményezéseket már 2011-ben előterjeszthessék.
Milyen formát ölt majd az európai polgári kezdeményezés?
A kezdeményezéseket legalább egymillió olyan polgárnak kell támogatnia, akik a tagállamok legalább egyharmadának állampolgárai egyben. A minimálisan összegyűjtendő aláírások számát e tagállamok mindegyikében az adott ország európai parlamenti képviselőinek számát 750-nel megszorozva határozzák meg. Az aláírókra vonatkozó életkori minimumkorlát az európai parlamenti választásokon való részvételi jogosultság korhatárához kötődik. A javasolt kezdeményezések a Bizottság által rendelkezésre bocsátott online nyilvántartásban kerülnek bejegyzésre. Amennyiben a kezdeményezés nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel, a nyilvántartásba vétel elutasítható. A támogatási nyilatkozatok összegyűjtésének módját illetően nincsenek korlátozások, a nemzeti hatóságoknak azonban három hónapon belül ellenőrizniük kell, hogy az online gyűjtési rendszerek megfelelnek-e bizonyos technikai és biztonsági követelményeknek. A szükséges aláírások összegyűjtéséhez a szervezőknek egy év áll rendelkezésükre.
Hogyan kezeli a Bizottság a kezdeményezéseket?
A szervező, amint három tagállamban összegyűjtött 300 000 aláírást, felkéri a Bizottságot a kezdeményezés elfogadhatóságának vizsgálatára. A Bizottság két hónappal rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy a kezdeményezés a hatáskörébe tartozik-e, és hogy azon a területen van-e lehetőség jogi szabályozásra. Az elfogadhatósági vizsgálat a kezdeményezés tartalmát illetően nem minősül előzetes bizottsági döntésnek.
A Bizottságnak, miután a kezdeményezést elfogadhatónak ítélte, és az aláírásokat ellenőrizték, négy hónapja van arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést. Csak ezt követően dönti el, hogy jogalkotási javaslatot tesz, nyomon követi a kérdést (pl. tanulmány révén), vagy nem tesz további lépéseket. Bármilyen döntés szülessen, a Bizottság nyilvános dokumentumban fejti ki indokolását.
Védintézkedések
A javaslat biztosítani kívánja, hogy a polgári kezdeményezés elindításának eljárásai egyszerűek, felhasználóbarátok és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, szem előtt tartva, hogy nem róhatnak túlságosan nagy terheket a nemzeti hatóságokra. Fontos az is, hogy a demokratikus folyamat ezen új eleme hiteles legyen, teljes adatvédelmet biztosítson és kizárja a csalás vagy a visszaélés lehetőségét. Bár a polgári kezdeményezés nem befolyásolja a Bizottság kezdeményezési jogkörét, a Bizottságnak kötelessége, hogy komoly megfontolás tárgyává tegye a polgárok által felvetett kérdéseket.
Vélemények:
Gál Kinga néppárti EP-képviselő a 2011-es magyar elnökség és a civil szféra kapcsolatáról szóló tegnapi (március 31.) konferencián hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés változást hozott a civil szféra számára. Elmondta, hogy az európai polgári kezdeményezés keretében a Szerződés megteremtette a lehetőséget arra, hogy egy millió állampolgár aláírása elegendő ahhoz, hogy a Bizottságot jogalkotásra bírja.
A civil társadalom szerepének növekedését Luc van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke is megerősítette. Van den Brande a hangsúlyt a sokszintű kormányzat kialakítására helyezte. Elmondta, hogy az emberek részt akarnak venni a döntéshozatal folyamatában és a sokszintű kormányzás felajánlja ezt a lehetőséget nekik. Fontosnak tartja, hogy az Unió által hozzáadott érték teremtődjön az emberek számára, ezért a döntéshozatalban minden szinten együtt kell működni. Véleménye szerint a szubszidiaritás elvére alapozva meg kell teremteni a sokszintű kormányzás feltételeit, amivel biztosíthatják az emberek igényeinek megfelelő környezet kiépítését.
