Hirdetés
Izland esetében a jól működő Európai Gazdasági Térségben (EGT) betöltött tagság jelenthet előnyt a csatlakozási tárgyalások során.
Rehn az EurActiv központi irodájának elmondta: „A délkelet-európai képviselőknek általában elmondjuk, hogy nincs lehetőség a tárgyalási folyamat lerövidítésére, azonban Izland esetében az EGT szerződés más megvilágításba helyezi az eljárást.”
A finn biztos a pénzügyi válság súlyos következményei ellenére sem tartja Izlandot egy „elszegényedett, erejét vesztett” országnak. Szerinte az Unió tagjai nem emelnek akadályokat az esetleges izlandi csatlakozás elé.
„Szimpatizálok és együtt érzek az izlandiakkal. Az a véleményem, hogy a bankrendszer válságának biztosítása után nem lesz olyan tagállam, amelyik ellenezné az ország Uniós közeledését.”
Rehn az Unió intézményi problémáinak megoldására tett kísérletek fontosságát hangsúlyozza. A Lisszaboni Szerződés nem csak a bővítés miatt fontos, hanem az EU működésének racionalizálása, nyilvánosabbá tétele, egyszerűsítése és átláthatósága miatt is.
„Európának nagy szüksége van a Szerződésre. A Lisszaboni Szerződés ratifikációjának leglassabb alternatívája is hamarabb következik be, mint Horvátország várható uniós tagsága.”
Arra a kérdésre, mely szerint van-e esélye Izlandnak a horvátok megelőzésére, a biztos nem adott határozott választ. „Horvátország, vagy az esetleges izlandi csatlakozás menetrendje a tárgyalásoktól és az EU törvényhozásának döntéseitől függ.”
Bulgária és Románia
A Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozását felügyelő bővítési biztos elmondása alapján a két ország elhivatott és konstruktív tagnak bizonyult. ”Mindkét országban gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható az elmúlt években, ami hozzájárult az EU gazdasági dinamizmusához is.”
Az is igaz azonban, hogy Bulgáriának és Romániának lemaradásai vannak a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamit a törvényhozási reformintézkedésinek meghozatala terén. Bulgáriában az előcsatlakozási és további alapok menedzsmentjével is probléma van (EurActiv.hu 2008.11.17.).
Nyugat-Balkán
Rehn két részre osztotta a régiót. Horvátországban a csatlakozási tárgyalások jól haladnak és a reformok terén is előrelépések történtek. A többi ország esetében már nem ilyen jó a helyzet. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az EU különösen kritikus hangot ütött meg. Itt inkább visszaesést tapasztaltak az elmúlt fél évben.
Rehn azt sem tartja helyesnek, hogy egyes nyugat-balkáni országok vitás ügyeiket a Nemzetközi Bíróság elé viszik. „A kétoldalú problémák nem állhatnak a csatlakozási tárgyalások útjába, azokat bilaterálisan kell elintézni.” Horvátország és Szlovénia határproblémáit a biztos szerint tehát kétoldalúan kell rendezni, annál is inkább, mert Szlovénia a csatlakozási tárgyalások bizonyos részeit a határkérdésre hivatkozva blokkolja.
Rehn pozitívan nyilatkozott Törökországról. „A törökök megfelelő környezetet biztosítanak a Ciprus újraegyesüléséről szóló tárgyalásoknak. Törökország nem csak passzív megfigyelő, hanem aktív ösztönzője a megbeszéléseknek.”
Törökország
Rehn eloszlatott az országgal kapcsolatos néhány téves véleményt. „Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást az ország csatlakozási folyamatának meggyorsítására. Uniós ügyekben az EU tagjai döntenek és nem más. Az USA véleménye nem sokat számít.” A biztos Sarkozy francia elnök álláspontjának enyhülésére is kitért. „A két ország kapcsolatai sokkal kedvezőbbek, mint az utóbbi időben. Ez az Unió és Törökország közötti viszonyra is pozitív hatással van.”
Silvio Berlusconi elnök Törökországgal kapcsolatos véleményét Rehn a következőképpen kommentálta: Mindketten kedvező állásponton vagyunk, a különbségek az intézményes előjogokkal kapcsolatos hozzáállásból fakad.
„Kis mértékben különbözik a véleményünk. Ő az egyik legnépesebb tagállam elnöke, én pedig bővítési biztos.”
A biztos nem ért egyet azzal a véleménnyel, mely szerint az EU döntéshozatala bonyolultabb lett volna a bővítés miatt. Úgy véli, az inkább az Unió előnyére vált, mert egy jóval nagyobb csoport által meghozott döntésnek nagyobb súlya van.
Saját jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről a „skandináv nyitottság” szellemében nyilatkozott. Szívesen vállalná 2009 után újabb öt évig a biztosi pozíciót, azonban a különböző Bizottságok összetételének összehasonlítására nem vállalkozott.
Olli Rehn politikai pályafutásának megkezdése előtt közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és újságírást tanult az Egyesült Államokban és Finnországban.
