Hirdetés
„Örömmel látom, hogy Magyarország, az Európai Unió kohéziós politikájának egyik fő kedvezményezettje, figyelemre méltó előrehaladást tanúsított mindkét programozási időszakban,” mondta Danuta Hübner az EU regionális politikáért felelős biztosa Magyarországi látogatását megelőzően.
Magyar-osztrák közös projektek
Hübner Burgenlandban elsősorban az uniós támogatásból épült megújuló energiával kapcsolatos projekteket tekintette meg, de kiemelt figyelmet kaptak a határon átnyúló projektek is.
A Magyarországgal szomszédos osztrák régióban ugyanis több olyan projekt is futott, vagy fut jelenleg is, melyet a két ország városai közösen valósítanak meg. Hübner a látogatásán az idegenforgalmi és kulturális projektek megvalósulására helyezte a hangsúlyt.
A „Pannóniai zarándokútvonalak” elnevezésű projekt keretében például Eisenstadt (Kismarton) és Sopron között közel húsz turistaösvényt láttak el irányjelző táblával, míg a „100 szó 100 nap alatt” elnevezésű projekt szervezői azt vállalták, hogy rádióműsorok segítségével 100 nap alatt 100 magyar és horvát szót tanítanak meg a rádió hallgatóinak.
Nem esett szó azonban a Rába rehabilitációjával kapcsolatos projektekről, pedig az osztrák és a magyar kormány által közösen kidolgozott rehabilitációs projektje szintén jelentős uniós támogatást vett igénybe. A Kisalföld.hu értesülései szerint a Rába Kis-Rába szurdok és a körmendi duzzasztó közötti szakaszára már két közös pályázat nyert, összesen mintegy 750 millió forintot. Az „openwehr” és a „Pro Raab” elnevezésű projektek 2011-re valósulnak meg, részben az Európai Regionális és Fejlesztési Alapból, részben pedig a magyar és az osztrák kormány hozzájárulásából.
Megújuló energia projektek
Hübner a burgenlandi Güssingben is látogatást tett, amely modellértékű megújuló energia politikát folytat. A város a biomassza-fűtőműben a helyi erdőkből kitermelt fát használja fel, ezáltal több villamos energiát termel, mint amennyit elhasznál, és képes energiával ellátni az egész régiót. Vadász Péter, a város polgármestere szerint ez részben, a közel 500 millió eurónyi uniós finanszírozásnak köszönhető.
Nyugati sikertörténet, keletet megfeddik
Az osztrák sikertörténet után Magyarországra utazott a biztos, hogy találkozzon Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, valamint a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli regionális fejlesztési tanácsok képviselőivel.
Bajnai Gordonnal, illetve Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együtt részt vettek az uniós pénzből (Kohéziós Alapból) épült szombathelyi szennyvíztisztító telep átadásán. A telep egy három részből álló regionális projekt második megvalósult része, és bár nem határon átnyúló projektről van szó, a régió szempontjából igen fontos előrelépést jelent.
A beruházás 35 települést érint, vagyis ennyi önkormányzatnak kellett együttműködnie a megvalósuláshoz. A projekt költsége mintegy öt milliárd forintra rúg, melyet 60 százalékban uniós támogatásból finanszíroztak, a településeknek csak 10 százalékot kellett kifizetni, hiszen a fennmaradó 30 százalékot a magyar állam állta.
Danuta Hübner elégettségét fejezte ki a projekttel kapcsolatban. Azt már látogatása előtt örömmel nyugtázta, hogy a hazai programok mind a 2004–2006 közötti pályázati időszakban „kiemelkedő pénzügyi teljesítményt” mutattak, illetve méltányolta, hogy a 2007–2013 közötti időszakra közzétett ajánlattételi felhívások közül is már mintegy 6000 projekt került kiválasztásra. Hübner ugyanakkor emlékeztetett, hogy „az ISPA [Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze] és a Kohéziós Alap projektjeinek végrehajtását továbbra is következetesen folytatni kell”.
Érdekes egybeesés, hogy a Bizottság éppen tegnap küldött írásbeli figyelmeztetést Magyarországnak, főleg a kelet-magyarországi Sajóládi-erdőben zajló illegális fakitermelés miatt.
A Sajóládi-erdőt 2004-ben felvették a Natura 2000 hálózatba, de az ott folyó illegális fakitermelés mostanra súlyosan megtizedelte az erdőt. A terület számos védett állatfaj számára szolgált menedékül. A Bizottság szerint Magyarország nem hozott megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására, valamint hiányosnak értékelte az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotást is.
Bár az EU regionális politikájának egyik fontos alapelve a kohézió megteremtése - a leszakadó területek színvonalának közelítése a fejlettebbekhez -, Magyarországon az tapasztalható, hogy az amúgy is fejlettebb nyugati régió könnyebben jut uniós forrásokhoz.
Ennek oka, hogy mind a nyugat-magyarországi, mind a kelet-magyarországi területek az uniós átlagszínvonal alatt vannak, vagyis jogosultak az EU források igénybevételér. A kelet-magyarországi régiók azonban jóval szegényebbek, tehát nehezebben teremtik elő a pályázatokhoz szükséges önrészt. Tehát keleten sem a források hiánya okozza a problémát, hanem az önrész előteremtése.
Magyar-román, szlovák, szlovén…
A biztos látogatásával egy időszakra esik a Magyarország és szomszédos országainak szóló határon átnyúló fejlesztési pályázatok kiírása. Korábban már megjelentek a dél-kelet európai, a magyar-osztrák, magyar-szlovén programok első pályázatai, a héten pedig megjelentek a magyar-román és a magyar-szlovák együttműködési programok keretében kiírt első pályázatok. A napokban várható az Ukrajnával szomszédos területek közös fejlesztését ösztönző pályázatok kiírása.
A magyar-román határon átnyúló fejlesztésekre kiírt pályázatok a fenntartható fejlődés megteremtésére, illetve a társadalmi és a gazdasági kohézió erősítésére koncentrálnak, és főként „felkészítő (tanulmányok, tervek készítése), valamint az együttműködést, tapasztalatcserét és partnerségek kialakulását ösztönző tevékenységek” nyerhetnek támogatást.
A Romániával szomszédos területek közös fejlesztésére első körben mintegy 18 millió euró (4,5 milliárd forint) áll rendelkezésre.
A szintén a napokban megjelent magyar-szlovák fejlesztésekre ennél jóval nagyobb keret áll rendelkezésre, mintegy 64 millió euró (16 milliárd forint), de ez a pályázat jóval több területre írt ki forrásszerzési lehetőségeket. Támogathatók a keretből a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, a humánerőforrás-fejlesztés, az oktatás, a kulturális és innovációs együttműködések, a környezet- és természetvédelem, valamint az infrastruktúrafejlesztés terén megvalósuló határon átnyúló együttműködések.
