Hirdetés
Az Európai Parlament már régóta igyekszik felismertetni az Unió többi intézményével, hogy szükség van a romák helyzetének közösségi kezelésére. Jelenleg 12 millió roma él az EU tagállamaiban, többségük jóval az átlagos uniós életszínvonal alatt él. Vladimir Spidla esélyegyenlőségért felelős
Járóka Lívia roma származású magyar néppárti képviselőnő az EurActiv.hu-nak elmondta, „az Európai Tanács megértette, hogy lépni kell. A Parlament ösztönzésére az Európai Bizottság is felismerte, hogy az Európai Roma Stratégiára mindenképpen szükség van, mert a tagállamok nem akarnak, illetve nem tudnak semmit tenni. Rá kell őket kényszeríteni.”
A júliusban, Budapesten tartott nemzetközi roma konferencia után most sor kerül egy, az EU által szervezett eseményre is. Az Európai Roma Csúcstalálkozó célja, hogy párbeszédet indítson a civil szervezetek – főleg a roma szervezetek – és az Európai Bizottság között arról, hogy mit tartalmazzon pontosan a stratégia.
A csúcstalálkozót José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyitja meg, majd beszédet mond Soros György is, akinek mindkét alapítványa (Soros Alapítvány, Open Society Institute) aktív a romákat segítő szociális programok terén.
A prominens európai uniós politikusokon kívül (Jacques Barrot, Jan Figel’, Bernard Kouchner, Vladimir Spidla, stb.) több tagállam magas rangú kormányhivatalnoka is részt vesz a konferencián. Magyarországról Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára lesz jelen, aki Ürmös Andorral, a Roma Integrációs Igazgatóság vezetőjével együtt vezeti majd a hatékony gyakorlati politikákról szóló panel vitáit.
Magas a diszkrimináció az EU-ban
A cselekvésre már csak azért is szükség van, mert az Eurobarometer júliusi felmérése szerint továbbra is erős a faji diszkrimináció Európában. Különösen a romákkal szemben vagyunk előítéletesek.
A felmérés szerint az európaiak nagy részének ugyan nincs kifogása az ellen, hogy más etnikumú emberek éljenek a közvetlen szomszédságában. Az értékelési skálán 1-től 10-ig lehetett megjelölni, hogy valaki mennyire érezné kellemesen (10) /kellemetlenül (1) magát, ha a szomszédja más etnikai származású. A megkérdezettek 44 százaléka jelölte meg a 10-es értéket, vagyis az EU lakosságának 44 százalékának semmi kifogása nincs ellene, hogy idegen származású szomszédja legyen. A végeredmény átlagosan 8,1 százalékos értéket mutatott.
Lényegesen eltérő eredmények jöttek ki azonban abban az esetben, ha a kérdésben romák szomszédságáról volt szó. Csehországban és Olaszországban a megkérdezettek majdnem fele kényelmetlenül érezné magát ilyen helyzetben – 47 százalék 1-essel, 2-essel, illetve 3-assal válaszolt. A csehek átlagosan 3,7-es, az olaszok 4-es értéket jelöltek. Magyarországon átlagosan 5,5-ös értéket jelöltek meg a válaszadók.
Az Unió eddigi intézkedései
A Tanács 2007 decemberében döntött úgy, felhatalmazza a Bizottságot egy közösségi stratégia kidolgozására. Ennek célja a romák társadalomba való jobb integrációja, illetve, hogy elérhetőbbé váljon számukra többek közt az oktatási rendszer és a munkahelyek
A Bizottság 2008 elején készült el a Stratégiát előkészíteni hivatott anyaggal. Járóka szerint ez a tanulmány ugyan „alapos, de kevés jó ötletet tartalmaz”. A képviselőnő szerint a Bizottság sokkal inkább „mintaprojektek kiemelésében gondolkodik”, melyeket aztán a tagállamok számára követendő példaként mutatnak be.
Járóka ezzel szemben inkább azt szeretné, ha a roma szervezetek maguk dolgoznának ki javaslatokat arról, hogy milyen intézkedések segítenék őket a leginkább. A képviselőnő elmondta, hogy „minden egyes roma közösségben más a helyzet, minden egyes országban más a romák problémája, vagyis a Bizottság nem fog tudni konkrét feladatokat meghatározni.”
Hatásköri problémák
Az Európai Bizottság által készített dokumentum szerint a romákat az oktatás, a foglalkoztatás, a közegészségügy, a lakhatás, az infrastruktúra és a szegénység elleni küzdelem területén éri a legnagyobb hátrány. A problémát az jelenti, hogy ezek a területek döntő részben tagállami hatáskörébe tartoznak, vagyis az EU nem tud átfogó és kötelező szabályozást kialakítani.
Éppen ezért az Unió az anti-diszkriminációs alapelvekre és a kisebbségek integrációját segítő közösségi politikák jobb koordinációjára szeretne koncentrálni. A hatályos uniós jogszabályok tiltják a diszkriminációt, de az erre vonatkozó irányelv végrehajtása több tagállamban döcögősen zajlik.
A Bizottság szerint a romák integrációját segíthetik egy részt a kohéziós politikán belül a Strukturális Alapok. Ebből ugyanis finanszírozhatók az integrációt segítő, de tagállami hatáskörben lévő tevékenységek (többek közt az oktatás, foglalkoztatás, egészségügyi ellátás, nemek egyenlőségének, regionális infrastruktúra fejlesztésének és a romák politikai, társadalmi részvételének területén).
A Bizottság a dokumentumban megállapítja, hogy bár a Lisszaboni Stratégia foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek hatására emelkedett a munkahellyel rendelkezők aránya, a szélsőségesen rossz körülmények között élők estében a helyzet változatlan maradt.
A fennmaradó területeken az EU javarészt csak különböző programok finanszírozásával tud hozzájárulni a romák integrációjához. Ilyen lehet a Élethosszig Tartó Tanulás Programja, a Roma Közösségek Egészségügyi Aránytalanságainak Csökkentésére irányuló program, vagy a Kultúrák Közti Párbeszéd Európai Éve kapcsán indult több támogatási program.
A jövő heti csúcs egyik feladata, hogy rámutasson, ilyen feltételek mellett, milyen eszközökkel lehetne mégis segíteni a roma integrációt. A Tanács a decemberi ülésén tárgyalja a Bizottság által összeállított anyagot.
Magyarország
Magyarországon mintegy 600 ezer roma él, és ellentétben a népességcsökkenésben szenvedő Európával, a romák száma nő. Egy család majdnem két gyerekkel többet vállal, mint a magyarországi átlag. Ugyanakkor egy 2004-es felmérés szerint átlagosan legalább tíz évvel korábban halnak meg.
Járóka szerint a romák magyarországi kirekesztettségének is főleg az az oka, hogy „nagyon kevesen ismerik a roma kultúrát, az emberek nagyon keveset tudnak a romákról”. “Legalább két generáció nő fel, amíg valós eredményeket érhetünk el,” utalt a képviselőnő az Európai Roma Stratégiára.
Alacsony civil aktivitás
Járóka az EurActiv kérdésére azt is elmondta, hogy véleménye szerint, nem csak a Bizottság nem konzultál megfelelően a roma civil szervezetekkel, de a roma civilek aktivitása sem elegendő. „Azt látom, hogy a roma civil szervezetek nagyon gyenge lábakon állnak mind szakmai, mind az ötletek szempontjából. Ez azért különösen aggasztó, mert a tervezéstől, a kivitelezésen át az ellenőrzésig a romák azok, akik tudják, hogy pontosan mire lenne szükség,” mondja Járóka.
A fentiek azonban nem minden szervezetre igazak. Többen is nagy várakozással fordulnak a csúcstalálkozó felé. A jövő heti rendezvényen részt vesz a spanyol Fundatión Secretariado Gitano roma szervezet, akik már a rendezvény előtt összeállították hivatalos álláspontjukat. A Gitano szerint is szükség van az európai koordinációra. Javasolják, hogy minden tagállam készítsen roma integrációs akciótervet, amelyet az Európai Bizottság ellenőriz és végrehajtását is felügyeli. 
