Hirdetés
A megújult Lisszaboni Stratégia elemeként az Európai Bizottság 2005-ben közleményt adott ki, melyben vállalja, hogy „több és jobb munkahelyeket teremt”. Konkrét célkitűzést a foglalkoztatási rátára határozott meg a Bizottság. A férfiak esetén 63-ról 70 százalékra, a nők esetében 55-ről 60 százalékra kívánja emelni a foglalkoztatottság arányát 2010-re.
Ennek egyik eszközeként hozták létre 2006-ban az Európai Foglalkoztatási Napok (EFN), amely arra ösztönzi az EU 27 tagállamát, hogy egy adott időszakon belül minél több európai városban rendezzenek európai állásbörzét, illetve a mobilitást szolgáló műhelybeszélgetéseket és kulturális eseményeket.
EURES
Az Európai Foglalkoztatási Napokat, a magyarok által csak kevéssé ismert EURES, az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével szervezik. Az EURES internetes portálján az állást kínálók és az állást keresők is ingyenesen elhelyezhetik hirdetéseiket.
A honlap bevezető oldalai 23 nyelven érhetők el, és akár ország-, akár régióspecifikusan is keresgélhetünk álláslehetőség után. Igaz, az egyes tagállamokban elérhető álláslehetőségek többnyire csak és az adott ország nyelvén, illetve angolul olvashatók. Hasonló helyzettel állunk szemben, ha az egyes tagállamokban ránk vonatkozó munkavállalási feltételek felől kívánunk tájékozódni.
Események
A második eseménysorozaton, 2007-ben már 200 városban került sor ilyen eseményre, idén mintegy 500 rendezvényt hirdettek a szervezők. Magyarországon idén 8 helyszínen találkozhatunk az EFN programjaival. Főleg információs napok és állásbörzék kerülnek megrendezésre Békéscsabán, Budapesten, Pécset, Szegeden, Szerencsen és Székesfehérváron, sőt a határon túl Komáromban is.
Újdonságnak számít a Szombathelyről Mattersburgba közlekedő EURES-vonat, melyen osztrák és magyar EURES-tanácsadók tájékoztatják az érdeklődőket a külföldi munkavállalás feltételeiről. A „munkás” vonatútra csütörtökön (szeptember 25-én) kerül sor.
Kompetenciaproblémák
Bár a Bizottság vállalása jól hangzik, a hatékony megvalósítás kidolgozásakor figyelembe kell venni bizonyos kompetenciaproblémákat. Az EU-ban ugyanis a foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskörbe esik. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen nem hozhatóak kötelező közösségi szabályok, Brüsszel nem mondhatja meg a tagállamoknak, hogy milyen eszközökkel csökkentse a munkanélküliek arányát.
A Bizottság tehát hiába hoz irányelveket arra, hogy milyen eszközöket lát szükségesnek a munkanélküliség arányának csökkentésére, a foglalkoztatás körülményeinek javítására vagy a mobilitás ösztönzésére, ezek megvalósítása a tagállamokra vár. Ennek kerete lenne a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek kidolgozása és megvalósítása. Galgóczi Béla, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (Etui-Rehs) magyar kutatója azonban a Gazdasági Tükörkép Magazinnak elmondta, „ez azonban általában bürokratikus ujjgyakorlattá degradálódik”.
Maradnak hát az úgynevezett „soft” vagy „puha” eszközök. Ilyenek a Bizottság által kiadott ajánlások, az Európai Foglalkoztatási Naphoz hasonló kezdeményezések és a többi közösségi politikához kapcsolható foglalkoztatáspolitikai alapelvekre vonatkozó szabályok (például a megfelelő munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok) meghatározása. Ez utóbbiak pedig kikényszeríthetőek, vagyis kötelező erejű szabályok.
Az EU foglalkoztatáspolitikai eszközei tehát ennek ellenére sokrétűek. Ide sorolhatjuk a PROGRESS programot, amely támogatja:
- az európai foglalkoztatási helyzetről készülő felméréseket,
- az Európai Foglalkoztatáspolitikai Vezérelvek megvalósulásának felülvizsgálatát,
- csereprogramok megvalósulását és
- a helyi szakmai- és szociális partnerek közötti párbeszéd erősítését.
De az eszközök között említhetők a Kohéziós Alapon belüli pénzügyi támogatások is. Egyes uniós pályázatok ugyanis kifejezetten az adott régió belül, a foglalkoztatottsági szint javítását támogatják. Hasonló célok támogathatóak az Európai Szociális Alapból is. Az eszközök között említhető továbbá a nemrég felállított Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EurActiv.hu 2008.09.15.) is, amely a kutatói mobilitást hivatott segíteni, tehát egyfajta szektoriális együttműködést támogat.
Mindezen programok szorosan kapcsolódnak a hasonló hatásköri kérdésekkel küszködő oktatáspolitikai eszközökhöz. Az EU különböző programokon keresztül (Erasmus, Leonardo, Socrates, stb.) támogatja a diákok mobilitását is, mivel úgy véli, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok szívesebben vállalnak munkát egy másik tagállamban.
A megfelelő hatáskörök hiányában tehát az Unió aligha fogja tudni elérni a maga által kitűzött célokat. Az egyéb szakpolitikákba beépített, kötelező szabályokkal – munkahelyi higiénia, mobilitási korlátok felszámolása, stb. – ugyan „jobb” és könnyebben elérhető munkahelyeket teremthet, de „többet” aligha. Magyarországon évek óta 60 százalék körül stagnál a foglalkoztatottság aránya. Az EU átlaga 65 százalék.
Magyarok külföldön
A fent említett programokon és a munkaerőpiac megnyitásán keresztül a 2004-es csatlakozás óta jelentősen könnyebbé vált a külföldön való munkavállalás a magyar munkavállalók számára is. A hazánkat elhagyók számára vonatkozóan azonban csak becslések vannak, mondta el a Népszabadságnak Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vezetője.
A külföldről érkezett munkavállalók nyilvántartása ugyanis nem kötelező. Pirisi elmondta, hogy a magán munkaközvetítőkön keresztül mintegy 2500-an találtak munkát idén. A becslések szerint azonban a csatlakozás óta, mintegy 70-80 ezren vállaltak külföldön munkát.
Ennek nagy részét azok adják, akik „szerencsét próbálnak”, vagyis egy-két év múlva újra hazatérnek. A Népszabadság megtudta, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartása szerint 2005-ben 606, a következő évben 659, az idén májusáig 263 állampolgárunk döntött úgy, hogy véglegesen egy másik országban telepedik le.
A külföldi munkavállalásnak egyik legnagyobb korlátja a nyelvtudás, hiszen az adott nyelv ismerete többnyire minden szakmához szükséges. Talán ez lehet az oka annak is, hogy a hallgatói mobilitás esetében a legnagyobb érdeklődés az angol nyelvű felsőoktatási intézményeket övezi.
Tekintse meg "Munkavállalás Európai Unióban" c. Link Dossziénkat
