Hirdetés
Janez Potocnik, tudományért és kutatásért felelős biztos megfogalmazása szerint: „Az elöregedés egyike azoknak a trendeknek, amelyek a XXI. század legnagyobb kihívásai közé tartoznak”. Így ezen a területen jelentős előrehaladásnak számít egy megalapozott kutatási eredményekre épülő adatbázis létrehozása.
A SHARE (Survey on Age, Health and Retirement in Europe) egy tizenöt ország bevonásával készített kutatás, amely 35 ezer, ötven évnél idősebb európai állampolgár megkérdezésével zajlott. Az európai kutatási keretprogram (Framework Research Programme) által finanszírozott felmérés eredményeit november 28-án mutatták be Brüsszelben.
A kiválasztott országok lefedték a kontinens minden szegletét, Skandináviától a Mediterrán régióig, a kérdések pedig négy téma körül összpontosultak: egészségi állapot, foglalkoztatás, család és jövedelem - anyagi helyzet.
Az egészségügy tekintetében – habár jelentősen javultak a mutatók az utóbbi években – továbbra is nagyok a különbségek a tagállamok között. A legegészségesebbek az északi országok polgárai, azonban a déliek tovább élnek. A nők továbbra is magasabb kort érnek meg, azonban ez azt is jelenti, hogy egy bizonyos életkor fölött gyakoribbá válnak körükben a megbetegedések.
Az oktatás és az anyagi helyzet természetesen jelentősen befolyásolja az életminőséget. A tanultabb emberek tovább és jobban élnek, az anyagilag rossz helyzetben levők pedig könnyebben lesznek betegek, mind mentálisan, mind fizikálisan.
A foglalkoztatással kapcsolatban szintén egyértelmű eredményekre jutott a felmérés: a jobb egészségi állapot kitolja a foglalkoztatás időtartamát, így az egészségmegőrzésre fordított pénzek megtérülnek. Ugyanakkor a korai nyugdíjazás és az egyéb ösztönzők hatásosak – azokban az országokban, ahol lehetőség van igénybe venni, alacsonyabb a foglalkoztatottság.
Meglepő eredmény volt viszont, hogy foglalkoztatottság tekintetében a két közép-európai új tagállam - Lengyelország és Csehország - mennyire különbözik. Míg a csehek sokáig maradnak a munkaerőpiacon, és a foglalkoztatási feltételeik is inkább észak-európához hasonlóak, a lengyelek egyfajta „mediterrán” szigetnek számítanak a térségben: alacsonyabb foglalkoztatottság, rossz munkakörülmények.
A családdal kapcsolatban egy népszerű sztereotípiára cáfolt rá a kutatás: nem igaz, hogy a családi kötelékek szerepe csökken, a család széthullóban van. A 65 évnél idősebbek körében továbbra is nagyon magas az unokákkal töltött idő, és működik a különböző generációk közötti segítségnyújtás is. Habár északon inkább a szülők támogatják a csemetéket, délen pedig pont fordítva, a fiatalok segítenek be idősödő szüleiknek.
Ami az anyagi helyzetet jelenti: az időskori szegénység továbbra is probléma, főleg délen, de a saját tulajdonú lakás megszerzésével jelentősen csökken annak aránya. A fogyasztás viszont már kevésbé a jövedelem függvénye. Majd mindegyik országban a jövedelmi egyenlőtlenségnél alacsonyabb volt a fogyasztási egyenlőtlenség, miközben például a legkevesebb élelmiszert az északi országokban fogyasztották az emberek.
Habár hazánk nem volt részese a kutatásnak, Magyarország a vizsgált területeken rossz eredményekkel rendelkezik. A népességcsökkenés mértéke magas, évi mintegy öt százalékos. Várható élettartam tekintetében az alsó harmadba kerülünk (nők 77 év, férfiak 69 év), így hazánk az Unió egyik legszabálytalanabb korfáját produkálja. Az egészségügyi mutatók pedig szintén cselekvésre sarkallhatnak: habár már „leszorultunk” a dobogóról az öngyilkosságok tekintetében, továbbra is nagyon magas a daganatos-, szív- és keringési megbetegedések száma.
