Hirdetés
Az EurActiv által látott dokumentumot Van Rompuy stábja dolgozta ki és mutatta be az EU állam- és kormányfőinek tegnapi (február 11.) informális ülésén. Az uniós csúcstalálkozót a volt belga miniszterelnök nyitotta meg.
A tagállamok vezetői Brüsszelben jóváhagyták a tervet, de a jövő hónapban a részleteket is meg kell határozniuk.
Van Rompuy azt szeretné, ha a kormányok ragaszkodnának a K+F költségekre, a munkaerőpiaci részvétel árára, a harmadfokú oktatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó korlátozott számú programokhoz.
Cserébe a tagállamok forráshoz és kölcsönökhöz jutnak, amelyet a célok további megvalósítására használhatnak fel.
„A humántőke beruházásokat például jobban lehet teljesíteni a strukturális alapok kutatási keretprogramjából.” – olvasható a dokumentumban.
Van Rompuy azt javasolta, használják az Európai Beruházási Bank hiteleit a strukturális reform ösztönzőjeként, de a Közös Agrárpolitika (KAP) és a regionális politikák is „jobban támogathatnák ezeket a reformokat”.
Az állandó elnök ugyanakkor nem akar szankciókat alkalmazni. Inkább igyekszik a nyilvános értékelés eszközét használja arra, hogy a tagállamokat a helyes útra terelje.
A lisszaboni stratégia egyik hibájából tanulva az elnök azt szeretné, ha a tagállamokat nem özönlenék el a programok, és egyszerre legfejlebb öt „kvantitatív célkitűzés legyen, határidővel és az azonnal lehetséges lépésekkel.”
A dokumentumban leírt ellenőrzőrendszer a klímacsomagban vázoltakhoz hasonlít. Az írás leszögezi, hogy az EU 2020-ban foglalt nemzeti célkitűzések nem bírnak kötelező erővel és nem teljesítésük esetére nincs kilátásban semmilyen szankció.
A tagállamok márciusi találkozóján az állam- és kormányfőknek tehát öt célban kell megállapodniuk. A nemzeti célokat a júniusi Tanácsülésre kell elkészíteni, a szakpolitikai témák – mint például a kutatás-fejlesztés - vitájára pedig várhatóan ősszel kerül sor.
Az őszi brüsszeli csúcstalálkozóra „a tagállamok már a stabilitási és konvergencia programjukkal, valamint nemzeti reformprogramjukkal” kellene érkezzenek. Minden ország személyre szabott stratégiával rendelkezik majd, amely egyben azt is tükrözi, hogy áll a 27 európai ország a kutatási kiadások és a K+F infrastruktúra terén.
Diplomáciai források szerint a „szakmai lektorálás” segítségével lehetne nyomást gyakorolni a kormányokra. Ennek részeként akár néhány tagállamból álló klaszterek is életre hívhatóak, amelyek megvitatják az elért haladást és a reform terén tapasztalt nehézségeket.
A dokumentum független szervezetek ellenőrzését is kilátásba helyezi. Az értékeléseket ráadásul nyilvánosságra hoznák, hogy elkerüljék a lisszaboni stratégia ellenőrizetlenségéből fakadó fejetlenséget.
Éves jelentések
Van Rompuy elmondta, az EU 2020 stratégiáról konszenzus alakult ki a tagállamok között. Elmondása szerint az állam- és kormányfők lelkesen fogadták a javaslatait.
„Egyértelmű, hogy a közös célokat csak együttműködve érhetjük el, hiszen a problémáink is közösek: alacsony a növekedés üteme és magas a munkanélküliség. El kell döntenünk, hogy mit akarunk együtt elvégezni.” – mondta az Európai Tanács elnöke.
Hozzátette, évente egy ülés keretében értékelnék a tagállamok fejlődését. Van Rompuy három területet vizsgálna kiemelten: a stabilitást és növekedést, a klímaügyi akciót és az EU 2020 stratégiát. Ezzel az állandó elnök a legmagasabb politikai szintre emelné a stratégiát.
Következő lépések:
- 2010. március: Az Európai Tanács megállapodik az EU 2020 stratégia fókuszáról és kvantitatív céljairól.
- 2010. június: A tagállamok bemutatják az EU 2020 keretében elkészített nemzeti célkitűzéseket.
- 2010. ősze: A tagállamok benyújtják a stabilitási és konvergencia programjukat, valamint a nemzeti reformprogramot.
