Hirdetés
A szervezet által végzett felmérés szerint „egyre több bizonyíték van arra, hogy a közvélemény elfogadja a rasszista bűncselekményeket, sőt a rendőrökre, a politikusokra és más hatóságokra egyaránt igaz, hogy rosszul kezelik az etnikai és vallási kisebbségeket”. A dokumentum 25 nemzeti jelentésen alapszik, melyet az ENAR tagjai gyűjtöttek Európa-szerte.
Az ENAR jelentése elismeri, hogy bizonyos területeken előrehaladás történt. Javultak az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek tanulási lehetőségei és pozitív hatással bírt az EU Faji Egyenlőség Irányelve is. A legtöbb tagállamban azonban hiányos a törvényi szabályozás, sőt az uniós irányelvek sem lettek megfelelően átültetve a jogrendszerbe.
Mohamed Aziz, az ENAR elnöke elmondta, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy a rasszizmus egy szívós és az EU egészét átható jelenség, amely negatívan befolyásolja az etnikai és vallási kisebbségek életének minden vetületét”. „Felszólítjuk az EU döntéshozóit, hogy kezdeményezzenek együttműködést a tagállamok között, és jöjjön létre egy közös európai megközelítés a rasszizmussal szemben”. Aziz hangsúlyozta, hogy a hatékonyságot alapos ellenőrzéssel és szankciókkal lehet biztosítani.
2007-ben az Európai Bizottság tizennégy tagállam kormánya számára jelezte levélben, hogy nem vették át megfelelően az uniós jogszabályokat. A Bizottság ezzel kötelezettségszegési eljárást is indított e tizennégy ország ellen, amely végül szankciókat is jelenthet a tagállamok számára.
2008 elején a Bizottságnak újabb 11 ország felé kellett jeleznie elégedetlenségét. Ezúttal Magyarország is a "vádlottak" között volt.
A bevándorlók másodosztályú állampolgárok?
A jelentés amellett érvel, hogy „egyre láthatóbb a bevándorlók és a bevándorlás iránti negatív előítélet Európában”, illetve, hogy több tagállamban is érvényben vannak olyan politikák, melyek „negatívan befolyásolják a bevándorlók életét, és másod-rangú állampolgárként kezeli őket”.
Az ENAR szóvivője elmondta, hogy az egyes szakpolitikákat „az emberi jogi megközelítésre” alapozva kell kialakítani, és biztosítani kell, hogy „ne legyen negatív hatása a bevándorlókra”.
A büntetőtörvényszék nagyon rosszul teljesít
A jelentésből az is kitűnik. hogy „kevés előrehaladás történt azon problémák kapcsán, melyek a terrorizmus elleni küzdelem és a faji általánosítás miatt érintik az etnikai és vallási kisebbségeket”.
A terrorizmus elleni küzdelem eszközei közé tartozik, hogy „megpróbálják megbélyegezni a muszlim közösségeket. Egyenlőségjelet tesznek a terroristák és a muszlim vallásúak között,” magyarázza az ENAR egyik szóvivője. A szervezet reméli, hogy a faji általánosítás sem válik még inkább szokássá. Ezt általában a hatóságok követik el, mivel úgy vélik, hogy valamely etnikai kisebbség „hajlamosabb” bűncselekmények elkövetésére, vagyis „jogszerűtlenül” lép fel.
Nincs elég figyelem
Bár egyes területeken látszik, hogy az etnikai kisebbségeket egyre inkább bevonják a nemzeti szociális integrációs programokba, a jelentés mégis úgy véli, hogy túl nagyok a „rések a politikák megvalósításakor” és ezért a „szociális integrációs lépések nem fejtik ki a lehetséges hatásukat”.
Az ENAR szóvivő elmondta, hogy a legtöbb nemzeti politika, amely a kisebbségek szociális integrációját tűzi ki célul, „túl széleskörű”, ezért arra szólítja fel a nemzeti kormányokat, hogy inkább célzott módszereket alkalmazzanak, melyek csak egy-egy népcsoportra koncentrálnak.
