Hirdetés
Az Országgyűlés 204 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az MSZP által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. Ezzel egy időben az Országház új miniszterelnököt választott, Bajnai Gordon személyében. A Fidesz jelen volt plenáris vitán és a szavazáson, de a képviselők nem nyomtak gombot.
„1 év, 1 kormány, 1 forint”
A fenti, a választási szlogenekkel vetélkedő jelmondat végigkísérte Bajnai Gordon, a megválasztása előtt mondott beszédét. A miniszterelnök leszögezte, kormánya nem kíván egy évnél tovább a politikai porondon maradni.
„Nincsenek politikai ambícióim.” – mondta az akkor még jelöltként felszólaló Bajnai, majd hozzátette: „A kormányom tagjai közül azok, akik szakértőként vállalnak felelősséget és jómagam is, egy év múlva, egyetlen párt színében sem indulunk majd a választáson (…) és ezt írásba is adjuk.”
Navracsics Tibor napirend előtti felszólalásában kétségbe vonta, hogy a Bajnai által összeállított kabinet szakértői kormány lenne, az üzleti életből érkező új minisztereknél azonban a politikai tapasztalatot hiányolta. A Fidesz frakcióvezetője kétségbe vonta továbbá Bajnai semlegességét, rámutatva, hogy Bajnai 3 évig volt a Gyurcsány-kabinet tagja.
Bár minden napirend előtti felszólaló elítélte a pártok egymás között vívott harcát és felhívta a figyelmet annak társadalmi következményeire, egyetlen politikus sem mulasztotta el az alkalmat, hogy kritikával illesse politikai ellenfeleit. Bár Bajnai leszögezte, „Nem politizálni akar az ország élén, hanem válságot kezelni az országért”, a miniszterelnök-jelölt feddő szavakkal fordult a Fidesz felé, sajnálatát fejezve ki, hogy a párt nem támogatja válságkezelő programját.
Bajnai megköszönte Dávid Ibolyának a támogatást, aki elsőként –a köztársasági elnök előtt- gratulált az újonnan megválasztott miniszterelnöknek.
Legitimitás
Szintén minden frakció igyekezett elmondani a véleményét az új kormány legitimitása kapcsán. Bár a konstruktív bizalmatlansági indítványt Navracsics Tibor sem ítélte közjogilag illegitimnek, de úgy vélte, hogy nem megfelelően alkalmazzák. Véleménye szerint az új kormányban nem csak a minisztereknek, de a politikai szövetségesek is változniuk kellene.
Bajnai ezzel szemben kifejtette, hogy egészed addig, amíg a kormány mögött áll a parlament többsége, a választásoknál előnyösebb megoldás egy új kormány felállítása.
„Hiszek abban, hogy amíg e program végrehajtásához biztosítható a stabil parlamenti többség, addig a válságkezelő kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az előrehozott választások.” – mondta Bajnai Gordon.
Gyurcsány Ferenc leköszönő beszédében úgy fogalmazott, hogy „a választópolgárok képviselőket választanak, a képviselők pedig kormányt.” „A nép szuverenitását képviselő parlament többsége remélem, úgy gondolja, új kormánynak ad felhatalmazást” – tette hozzá a leköszönő miniszterelnök.
A Navracsics Tibor és Semjén Zsolt által benyújtott, az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat tárgysorozatba vételét a képviselők 169 igen, 199 nem és 1 tartózkodás mellett utasították el.
De mi a program?
Az új miniszterelnök nem ismertette programjának részleteit. Bajnai Gordon feszített munkatempót ígért az országnak és a képviselőknek, és leszögezte, hogy még ezen a héten a nyilvánosság elé tárja „válságkezelő tervét”, melyet szándékosan nem kormányprogramnak neveznek.
Az akkor még jelöltként beszélő Bajnai egy 4-es célrendszert ismertetett az Országgyűlésben:
- azonnali válságkezelő lépések,
- az egyensúly helyreállítása,
- a gazdasági növekedés újbóli beindítása és
- a bizalom visszaszerzése.
„A magyar gazdaság már jó néhány éve 3 problémával néz szembe. Az egyik, hogy többet költünk, mint amennyit megtermelünk, a másik, hogy alacsony a gazdaság növekedési képessége, a harmadik, hogy nincsen bizalom. Bajainkat csak szaporította negyedikként a 2008 októberében hozzánk begyűrűzött pénzügyi és azt követő gazdasági válság.” – elemezte a helyzetet Bajnai.
Bár a program konkrét elemeire nem derült fény, Bajnai szavaiból kiderült, hogy a következő pontok mindenképpen az első intézkedések között lesznek:
- a miniszterek fizetését az előző ciklushoz képest 15 százalékkal csökkentik
- az állami vállalatok vezetőinek fizetéscsökkentése (minimum 15 százalékkal)
- a versenyképesség visszaállítását szolgáló adócsökkentések, elsősorban a munkavállalás terén.
- a munkaintenzív gazdasági szektorok támogatása
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy azért támogatják Bajnai kormányát, mert annak összetétele és programja megfelel az előzetesen a szabad demokraták által szabott három feltételeknek. A szakértő miniszterek és a nemzetközi környezetben bizalmat ébresztő miniszterelnök-jelölt mellett azt kötötték ki,hogy az új kormány programja javarészt egyezzen meg a Reformszövetség által javasolt intézkedésekkel.
„A harmadik feltételünk az volt, hogy a program reformprogram legyen, a változásokra alapuljon, döntően a reformszövetség programját vegye alapul. Ezek a feltételeink teljesültek.” – mondta Fodor.
Nyíltan belpolitikai döntés az EP-választás
Navracsics Tibor napirend előtti felszólalásában többek közt azt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a június 7-én tartandó európai parlamenti választásokon a magyar választópolgárok „a Magyar Szocialista Pártról és a Szabad Demokraták Szövetségéről is véleményt fognak mondani”.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az európai választásokon a polgárok „nagy valószínűséggel” a kormányzati politikáról is szavaznak, vagyis az európai kérdéseket ismét háttérbe szorítja a belpolitika (EurActiv.hu 2009.04.14.).
A külügyminiszter személye uniós fókuszt ígér
Bár a Bajnai-kormány tagjai között csak hat új név van, az uniós fókuszú külpolitikára utal, hogy a külügyi tárca élére Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa és a Közép-Európai Egyetem EU-bõvítési Központ igazgatója került.
Mivel Göncz Kinga az MSZP EP-listájának élén szerepel, az EP-választásokat követően már két külügyminiszterünk is elmondhatja magáról, hogy mind magyar, mind brüsszeli politikai tapasztalattal rendelkezik. A helyzet érdekességét adhatja, hogy Göncz Kinga és Balázs Péter jó viszonya segítheti az Európai Parlament és a Tanács közti együttműködést is.
Vélemények
Bajnai Gordon, Magyarország új miniszterelnökének felszólalása a rövid, de hatékony válságkezelésre és a szakértők szerepére fókuszált.
„Nem politizálni akarok az ország élén, hanem válságot kezelni az országért. Ezért a válságkezelő kormányom egyes meghatározó posztjain is olyan nemzetközileg elismert, és ami Magyarországon talán még nagyobb dolog, idehaza is egyöntetűen elismert szakemberek dolgoznak majd, akiknek szintén nincs politikai ambíciója.” – mondta Bajnai Gordon.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, bűnbánó hangvételű búcsúbeszédében értékelte az ország helyzetét és kért bizalmat az új kormánynak.
„Én is adósa maradtam Magyarországnak. Adósa maradtam akkor, amikor nem tudtam kellő erővel és elegendő őszinteséggel elfogadtatni és elhitetni, hogy ha Magyarország csak vár arra, hogy élete jobbra forduljon, akkor a végén csalódni fog. A csendességgel és a szembesítés hiányával illúziót okoztam. Olyan álomba ringattuk az ország lakosságát, amely álomból a felébredés keserű.” – indokolta az indítvány benyújtását a leköszönő miniszterelnök.
"Azt kérem Magyarország polgáraitól, hogy segítsék ezt a kormányt dolga végzésében. Aztán ha eljön az idő, nagyon remélem, hogy 2010 tavaszán, akkor adjanak új mandátumot annak, akiben jobban hisznek" – mondta Gyurcsány Ferenc.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP azért „rántotta elő” Bajnai Gordont, mert fél az előrehozott választások eredményétől. A frakcióvezető szerint ezt a Kossuth téri kordonok is alátámasztják.
„Kordonokkal hermetikusan elzárt Kossuth tér (…), illetve egy konstruktív bizalmatlansági indítvány a napirenden. Azt hiszem, ez tökéletesen szimbolizálja, mi az a két tényező, amitől ma Magyarország kormány és kormányzópártja fél: a választópolgároktól és a választásoktól.” – mondta Navracsis, majd hozzátette: Az új kormánynak „gyenge lesz a politikai támogatottsága, mert a választópolgárok nem érzik azt, hogy szavazatukat adnák erre a kormányzati politikára.”
