Hirdetés
Az EU nagykövetek elégedetlenségüknek adtak hangot Bukarestben, ahol a román parlament képviselőivel találkoztak. Románia ugyanis nem tesz eleget a korrupció felszámolása érdekében vállalt kötelezettségeinek.
Robin Barnett, az Egyesült Királyság nagykövete bírálta az Alkotmánybíróság azon döntését, mely szerint a parlamentnek büntetnie kell magas rangú tisztviselők ellen irányuló bármilyen vizsgálatot. A parlament ezzel a döntésével hatékony védelmet nyújt a korrupcióval vádolt korábbi miniszterelnök Adrian Nastase és közlekedési miniszter Miron Mitrea számára.
Barnett a román sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szabályok csak akadályozzák a korrupció elleni küzdelmet. A brit küldött aggodalmának adott hangot egy másik döntéssel kapcsolatban is. Eszerint a vádlottak még a jogi hatóságok intézkedéseinek meghozatala előtt tudomást szerezhetnek helyiségeik átvizsgálásáról.
„Amennyiben a bűnözők Romániára az EU-n belüli jogi menedékként tekintenek, az összes tagállamra ki fog hatni,” nyilatkozta Barnett.
Hasonló véleményen volt a holland nagykövet, Jaap Werner is. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU korrupció elleni küzdelmet vár el a román parlamenttől, ahelyett, hogy a bírói nyomozást hátráltatnák. A küldött arra is utalt, hogy a parlament nem tudja bíróság elé citálni a magas rangú képviselőket, mivel a parlamenti tagok rendszeresen nem vesznek részt az erre irányuló szavazáson így a létszám nem éri el a minimumot.
A múlt év során a törvényhozók számos olyan döntést hoztak, amely visszalépést jelent a korrupció elleni küzdelem terén. 2007-ben a román parlament módosította a Büntető Törvénykönyvet. Az ügyészek most már kötelesek előre bejelenteni, ha bármiféle kivizsgálást kezdeményeznek politikusok ellen.
Álláspontok:
Willem de Pauw, belga ügyész, aki EU szakértő is emellett, a The Economist által közreadott jelentésében a következőkről számolt be: „A magas szintű korrupció elleni küzdelem helyett Románia minden területen visszalépett […] amennyiben a románok antikorrupciós erőfeszítései a jelenlegi ütemben fejlődnek vissza, nagyjából 6 hónap múlva Románia hátrébb lesz, mint 2003-ban.”
A fent idézett cikkben külföldi diplomaták is kifejtik véleményüket. Eszerint „a problémát az jelenti, hogy egyes országok - köztük Franciaország –, saját pénzügyi, vagy geopolitikai érdekeiktől vezérelve erőltették, hogy Romániát ideje korán vegyük fel az EU-ba. Jelenleg érzékelhető egy politikai nyomás, hogy ne hozzuk napvilágra a problémákat. Ha az EU júliusi jelentése ismét csak tünetkezelő lesz, a bizalmatlanság és a gyanú csak nőni fog.
Következő lépések:
Július 23.: A Bizottság közzé teszi Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentését.
