Hirdetés
Görögország és Franciaország -új tudományos bizonyítékokra hivatkozva- tilalmat vezetett be a MON810 számmal ellátott genetikailag módosított kukoricára. A Bizottság ezt követően felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (European Food Safety Authority – EFSA), hogy vizsgálja a bizonyítékokat, és állapítsa meg, jogos volt-e a tilalom.
Az EFSA nem talált tudományosan is alátámasztható magyarázatot a korlátozás bevezetésére, ezért a Bizottság felkérte saját GMO bizottságát, hogy utasítsák a két tagállamot a tiltás feloldására.
A február 16-án tartott találkozón azonban nem sikerült minősített többséget szerezni sem a javaslat mellett, sem ellene.
Mivel a bizottság tagjai az egyes tagállamok képviselői, a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsának szintjén is hasonló patthelyzet alakulhat ki. A Környezetvédelmi Tanács kétszer is tart ülést a cseh elnökség periódusa alatt, azaz 2009 júliusáig. Az első találkozóra márciusban kerül majd sor, a másodikra pedig június végén.
Korábban Magyarország is vezetett be nemzeti tilalmat bizonyos GMO növények ellen, sőt Ausztria is csatlakozott hozzánk, de sem a tiltások feloldásáért, sem azok ellen nem sikerült soha minősített többséget szereznie egyetlen tagállamnak sem. A Tanács döntésképtelensége esetén a kérdésről a Bizottság határoz érdemben. Az EU végrehajtásért felelős tesülete eddig mindig kötelezte a tagállamokat a tilalmak feloldására.
Ausztria éppen a múlt héten (február 12.) kapta meg a felszólítást a Bizottságtól, aki a nyugati szomszédunk esetén is az EFSA értékelését kérte. Az ügynökség szerint a bemutatott adatok a jelenleg rendelkezésre álló tudományos tények szerint nem támasztják alá az osztrákok érvelését. „Az ügynökség szerint ’valószínűtlen’, hogy a GMO-termékek káros egészségügyi vagy környezeti hatással járnának Ausztriában.” – írja a Greenfo.
Ugyancsak a „zöld iránytű” számol be arról, hogy Hegyi Gyula huszonhét módosító indítványt adott be az Európai Bizottsághoz, mivel a magyar szocialista EP-képviselő szerint a testület saját álláspontját kényszeríti rá a tagállamokra, ahelyett, hogy azok maguk döntenének.
A Bizottság azért favorizálja a GMO termékeket, mert azok a génkezelést követően jobban ellenállnak a kártevőknek. Hegyi Gyula a javaslatok bemutatásakor emlékeztetett, hogy „az európai polgárok 62%-a semmiképp sem akar génkezelt élelmiszert fogyasztani, ennek ellenére az EU területén már több GMO-t engedélyeztek, mint a nálunk óvatosabb Brazíliában vagy Argentínában.” – írja a portál.
A franciák és a görögök ügyében a Bizottság hivatalos döntést hoz, amelyet eljuttat a Tanácshoz, amelynek két hónapja van a válaszadásig. Ha a Tanács nem akar, vagy nem tud közös álláspontot kialakítani, akkor a végső döntés joga visszakerül a Bizottsághoz, magyarázta az eljárást a Bizottság szóvivője, Barbara Helfferich.
A júniusi Környezetvédelmi Tanács májusi ülése ezért túl messze van, így a kérdés valószínűleg a mezőgazdasági miniszterek tanácskozásának napirendjére kerül, amely tavasszal ülésezik.
Bár a környezetvédelmi miniszterek március 2-án is üléseznek, ekkor a magyar és az osztrák tilalmakról hoznak döntést. 
