Hirdetés
„Ez a kérdés a tagországok hatáskörébe tartozik, tehát Európa nem tudja megoldani,” mondta a múlt héten az EurActiv-nak Bauer Edit, magyar származású szlovák EP-képviselő. A vita azonban most mégis elérte Brüsszelt. Igaz, kicsit későn, hiszen a magyar és a szlovák miniszterelnök szombaton találkozott egymással, hogy megpróbáljanak a kialakult helyzetre megoldást találni.
Az EU intézményrendszere azonban már csak ilyen. Ha most van plenáris ülés, akkor most kell felszólalni. A képviselők legutóbb október 20-23. között üléseztek, és ekkor még nem volt ilyen kiélezett a helyzet. Bár az Európai Parlamentben elhangzott felszólalások valószínűleg semmilyen hatással nem lesznek a két ország viszonyára, fontos, hogy szó esett a kérdésről európai szinten is. Ennél is fontosabb azonban, hogy a vélemények és nézőpontok rendkívüli sokszínűsége mellett a képviselők abban egyetértettek: nacionalizmus és radikalizmus mindkét országban van, de ezeket a hangokat nem szabad engedni, hogy szóhoz jussanak, és még kevésbé szabad belenyugodni abba, hogy ezek határozzák meg két EU-tagállam viszonyát.
A vita
A vitát egy független szlovák képviselő nyitotta meg. Irena Belohorská a kérdést szegezte Európának: „Hogy fordulhat elő, hogy abban az évben, mikor Európa a kristályéjszaka 70. évfordulójára emlékezik, engedjük, hogy a Magyar Gárda tevékenységét folytassa. Tényleg mindegy a számunkra, hogy több millió áldozat emlékét ilyesmire használják fel, tényleg megengedjük, hogy egy tagállamban szabadon masírozhassanak a fasiszták?” Belohorská elmondása szerint november 8-án a Magyar Gárda 22 tagja felvonult egy szlovákiai faluban és revizionista szöveget helyezett el egy háborús emlékművön. Belohorská szerint „nem nézhetjük tétlenül a provokációt”, de nem tett javaslatot a probléma megoldására.
A szlovák képviselőnő felszólalására Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának tagja, néppárti EP-képviselő reagált először. A magyar származású delegált elmondta, „megengedhetetlen, hogy a szlovák-magyar kapcsolat a szélsőségesek erők szándékai szerint alakuljanak”. Hozzátette, hogy „határozottan elítélik a két nép kapcsolatainak megrontóit”. A Szlovák Köztársaság EP-képviselője szerint északi szomszédainknál a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szítja a feszültséget, míg Magyarországon ezeket a támadásokat „a parlamenten kívüli szélsőséges csoportok igyekeznek túlreagálni”.
Duka-Zólyomi elítélte az Európai Szocialisták Pártját (PES), amiért az visszafogadta a soraiba a kormányon lévő szlovák SMER pártot. Véleménye szerint a PES „szemet húnyt a SMER koalíciós politikája felett” és ezzel csak „lovat adott az extrém, kifejezetten kisebbségellenes politikát folytató” pártnak.
Az osztrák Hannes Swoboda, a PES alelnöke úgy reagált Duka-Zólyomi beszédére, hogy „a PES mindig is kritikusan szemlélte Slota úr koalíciójának tevékenységét”. Swoboda indulatos beszédében arra szólította fel „mindkét országot, mindkét miniszterelnököt és [az Európai Parlament] minden pártját”, hogy törekedjen a helyzet békés megoldására. Emlékzetetett arra, hogy „a radikálisok nem kaphatnak szót” és felszólalásában mind Slota, mind a Magyar Gárda idegenellenes megnyilvánulásait elítélte.
Swoboda üdvözölte a két miniszterelnök szombati találkozóját, annak eredményeit azonban nem kommentálta. Hasonlóan nyilatkozott felszólalásában a szlovák szocialista Vladimir Maňka, a SMER EP-képviselője, aki szintén elítélte a radikális kommunikációt és a békés egymás mellett élésre törekvők támogatására szólította fel az EP-t.
A plenáris ülés ezután a megszokott munkarend szerint folytatódott, a magyar képviselők az egyperces felszólalások második szakaszában kaptak szót. Vladimir Maňka után Szájer József a Fidesz európai parlamenti képviselője szólalt fel.
Szájer csak egy mondatban reagált az előzőleg lezajlott vitára. Úgy vélte, a szlovák nacionalista megnyilvánulások elítélése „hitelesebb lenne, ha már akkor elhangzottak volna, amikor Slota a magyarok Szlovákiából való kiszorítását követelte”. A magyar néppárti delegáció vezetője a schengeni határnyitás után a magyar beutazókkal szemben megjelent „furcsa korlátozásokra” is felhívta az európai képviselők figyelmét.
Tabajdi Csaba, a PES magyar tagja elmondta, „van két olyan uniós tagállam - Olaszország és Szlovákia - ahol a szélsőséges erők a kormánykoalícióban is részt vesznek. Olaszországban a jobboldal, Szlovákiában magukat szociáldemokratának vallók - fittyet hányva az alapvető európai értékrendre - együtt kormányoznak a nacionalista, kirekesztő pártokkal”. Tabajdi úgy vélte, minden pártnak és tagállamnak „söprögetnie kell a maga háza táján”.
