Hirdetés
Janez Potočnik tudományért és kutatásért felelős európai biztos július 15-én mutatta be a Bizottság közleményét, melyben a „közös problémák közös megoldását” sürgeti. A kutatásért felelős biztos szerint „az élelmiszer-biztonsággal, az egészségüggyel, a tengeri ökológiai rendszerekkel és a biológiai sokféleséggel, az éghajlatváltozással vagy az energiaüggyel összefüggő kihívások nem igazodnak országhatárokhoz, ezért az ezekre irányuló kutatást együtt, nem pedig országonként külön-külön célszerű végezni”.
Ezekre a kihívásokra igenis választ lehet találni „a kutatás és a technológiai fejlődés eszközeivel,” mondta Potočnik. Hozzátette, hogy legalább európai, ha nem globális összefogásra van szükség a megoldáshoz.
A biztos, a tagállamok megnyugtatására elmondta, hogy ennek ellenére, a nemzeti vonatkozású területeken szükség van a nemzeti kutatási programokra. a Bizottság a „közérdekű” és „stratégiai fontosságú” területeken kívánja a tagállamokat összefogásra ösztönözni. A biztos úgy érvelt, hogy ezekben a kérdésekben csak idő- és pénzpocsékolás lenne a nemzeti kezdeményezés.
Potočnik elmondta, hogy a Bizottság közleményének célja, hogy a stratégiai jelentőségű területeken határon-átnyúló kutatásokat ösztönözzön, ezáltal erősítve a tagállamok közti kutatói együttműködést is.
A biztos szerint a közös programozás lényege, hogy a tagállamok önállóan döntsenek úgy, hogy pénzüket és kutatóikat összefogásra ösztönzik. A társult partnerek feladata az is, hogy kijelöljék a közös célokat, hogy kialakítsák és megvalósítsák a kutatási tervüket.
A közös programozásnak „nem feltétele, hogy abban minden tagállam részt vegyen. Sor kerülhet à la carte együttműködésekre is, de az ilyen összefogások nyitva kell, hogy maradjanak”. Meg kell engedni, hogy bármely tagállam, vagy társult tag csatlakozhasson egy ilyen kezdeményezéshez, amikor csak szeretne, mondta a biztos.
Potočnik igen optimista volt a kérdésben. Véleménye szerint a közös programozásban „meg van a lehetőség, hogy legalább olyan jelentős szerepet töltsön be az európai kutatásban, mint a Keretprogramok, megváltoztathatja továbbá az európaiak kutatásról alkotott képét is”.
Vélemények
Az Európai Kutatási Térségről (European Research Area – ERA) tartott társadalmi egyeztetés végleges jelentése kimutatta, hogy sok tagállam nem siet összefogást kezdeményezni. Nem jellemző, hogy a tagállamok közösségi szintre akarnák vinni nemzeti kutatási prioritásaikat és forrásaikat. A konzultációs partnerek válaszukban hangsúlyozták, meg kell találni az optimista kutatási programok és a prioritások közti „kényes egyensúlyt”, mivel úgy vélik, hogy a túlzott együttműködés túl sok szervezéssel jár és „csökkentheti a pozitív hatású versenyt és diverzitást”.
Következő lépések:
- Hamarosan: A miniszterek magas-rangú szakértőket kérnek fel a közös programozás szakterületeinek megjelölésére.
- 2008 végéig: A Tanács eldönti, hogy támogatja-e a Bizottság kezdeményezését.
- 2009 közepéig: Lezárul a szakterületek megjelölése
- 2009 végéig: A Bizottság a Tanács elé terjeszti ajánlását, amely alapján a megjelölt területeken megindulhat a közös programozás
