Hirdetés
Uniós diplomaták úgy nyilatkoztak az EurActiv-nak, bíznak benne, hogy a külügyminiszterek már most továbbítják a Bizottságnak Izland csatlakozási kérelmét, véleményezés céljából. Ez a tagjelölt állam alapos átvilágítását jelenti, az Európai Bizottság által összeállított kérdőívre adott válaszai alapján.
Az Izland július 16-i hivatalos jelentkezését követő eljárás más tagjelöltekhez képest feltűnően gyors tempóban halad előre, emelték ki diplomaták.
Olli Rehn, az EU bővítési biztosa múlt szerdán (július 22.) egy másik tagjelölt államhoz, Montenegróhoz juttatott el hasonló kérdőívet. A dokumentum 2 100-nál is több kérdést tartalmaz.
Montenegro 2008. december 15-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét, az Európai Unió Tanácsa azonban hónapokon keresztül nem lendített az ügyön. Így a kérelem csak 2009. április 23-án került a Bizottság elé véleményezésre.
Albánia idén áprilisban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, ennek elbírálásában mind a mai napig nem történt előrelépés.
A tagjelöltekről alkotott bizottsági vélemények gyorsasági listáját egyelőre egy 14 hónap alatt megszületett vélemény vezeti, ám Izland esetében Stockholm azt szorgalmazza, hogy az EU végrehajtói testülete még a svéd elnökség alatt bonyolítsa le az átvilágítást. Így a csatlakozási tárgyalások már 2010 elején megkezdődhetnének.
Az egyik nagy uniós tagállam diplomatája azonban elárulta, igencsak meg lenne lepve, ha a vélemény 2009 végéig valóban megszületne.
Más források – elismerve, hogy Izland egy gyorsított eljárás előnyeit élvezi – arról tájékoztatták az EurActiv-ot, az EU el szeretné kerülni, hogy az Izlanddal kapcsolatos döntés bizonyos nyugat-balkáni államokban esetleg ellenérzéseket váltson ki.
Egy, a neve elhallgatását kérő nyugati diplomata elárulta, az albán csatlakozás elhúzódásának fő oka a közelgő németországi választásokban rejlik, mivel a legbefolyásosabb német pártok nem akarják „kampányútra” terelni Albánia ügyét.
Tiranával hivatalosan azt közölték, hogy mindenekelőtt saját választásait kell „tisztába tennie”, az albán ellenzék ugyanis megtámadta a június 28-án tartott nemzeti választások eredményeit (EurActiv.com 30/06/09).
Franciaország megmakacsolta magát és kitart amellett, hogy leállósávba kell terelni a bővítési folyamatot, amíg a Lisszaboni Szerződést ratifikációja meg nem valósul (EurActiv.com 09/07/09). Francia diplomaták mindazonáltal közölték, egy percig sem képezte vita tárgyát, hogy zöld utat adjanak az izlandi kérelemnek, hiszen a csatlakozási eljárás még akkor is tovább tart a Lisszaboni Szerződés ratifikációjánál, ha az Izlanddal folytatott tárgyalások teljesen zökkenőmentesen haladnak előre.
Bankok és halászat – a két kritikus pont
A tárgyalási folyamat viszont Izland számára sem lesz sétagalopp.
Maxime Verhagen holland külügyminiszter nemrégiben kijelentette, Hollandia mindaddig blokkolni fogja Izland EU-csatlakozását, míg a szigetország nem kárpótolja az Icesave nevű izlandi bank összeomlásának holland áldozatait. Az Icesave annak a Landsbank pénzintézetnek a leányvállalata, amely még mindig több brit és holland ügyfél kártalanításával adós.
Az üggyel azonban a Bizottság fog véleményében foglalkozni, fejtették ki más diplomaták. Azt is elmondták, ezen a ponton nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság és Hollandia bármilyen kifogást emelne.
Egy hosszú tengerparti szakasszal rendelkező európai ország diplomatája arra hívta fel a figyelmet, hogy Izland csatlakozási folyamata a halászati kérdések miatt a vártnál hosszabbra nyúlhat. Utalást tett Ssur Skarphinsson izlandi külügyminiszter álláspontjára, mely szerint Reykjavík – Izland erős halászati ipara miatt – nem hajlandó akármilyen megállapodásba belemenni.
Izlandon az exportjövedelem csaknem fele, a GDP 10 százaléka származik halászatból.
Grúziai problémák
A mai találkozón a 27 uniós külügyminiszter valószínűleg egy újabb évre hosszabbítja meg a Grúziában állomásozó EU megfigyelő misszió mandátumát.
Az európai országok nem jutottak megállapodásra azt illetően, amerikai megfigyelőket is bevonjanak-e a misszióba, amely Abbházia, illetve Dél-Oszétia szakadár grúz köztársaságok határait felügyeli.
A missziót 2008 szeptemberében állították fel (EurActiv.com 16/09/08), az Oroszország és Grúzia közti augusztusi ötnapos háborút követő francia vezetésű békéltető tevékenység keretében.
A döntés jelentőségét fokozza, hogy az érintett régióban állomásozó másik két nemzetközi megfigyelő alakulat nem tudja tovább folytatni tevékenységét, tudatta egy magas rangú nyugati politikus.
Oroszország néhány hete vétót emelt az abbháziai ENSZ megfigyelőcsoport mandátumának kiterjesztése ellen (EurActiv.com 16/06/09), és szintén akadályt gördített az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Grúziába küldött missziójának további működése elé.
Az USA, Törökország – egyes források szerint pedig Kanada és Ukrajna is – kifejezésre juttatta, hogy hozzá szeretne járulni az EU megfigyelő missziójának munkájához. Egyes, hagyományosan oroszbarát európai országok azonban ellenzik a lépést, amely nézetük szerint csak tovább rontana az EU és Oroszország egyébként sem felhőtlen viszonyán.
Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország – nyugati források szerint – támogatja az USA bevonására irányuló kezdeményezést. Egy francia diplomata azonban úgy véli, felesleges erről elhamarkodott vitába bocsátkozni. Rámutatott, hogy Párizs még nem alakította ki hivatalos álláspontját, hiszen az ügy hivatalosan még fel sem merült. 
