Hirdetés
Az euro-atlanti politika eszközei
„Magyarországnak potenciális barátokra van szüksége, ahhoz, hogy érdekeit érvényesíteni tudja a potenciális ellenségek gyűrűjében.” – érvelt Jeszenszky Géza, a rendszerváltást követő első magyar külügyminiszter az új magyar kormány külpolitikájáról a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány alatt a Visegrádi Együttműködés valószínűleg új lendületet fog kapni, azonban azt is kiemelte, hogy az ő véleménye szerint egy kibővített közép-európai összefogásra van szükségünk.
„Ha egységesek vagyunk, akkor lehet meghatározó a szerepünk (…) és ha Franciaországnak, vagy Németországnak nem tetszenének [az elképzelések], akkor is kénytelenek lesznek elfogadni [ha a többség kiáll mellette].” – hangsúlyozta Jeszenszky. „Ha csak így működik ez a Kelet-Európa, akkor így kell fellépni az érdekeinkért.” – tette hozzá.
Az Antall-kormány külügyére ezzel szembehelyezkedik a Balázs Péter által vezetett diplomácia álláspontjával. A leköszönő külügyminiszter az EurActivnak adott interjújában ugyanis leszögezte, „az Európai Unióban semmi olyat nem lehet keresztülvinni, amivel Németország és Franciaország ne értene egyet”. „Ez egy íratlan szabály” – tette hozzá (EurActiv.hu 2010.04.09.).
Nyugat vagy Kelet?
A külpolitika terén fontos az országgyűlési konszenzus, hiszen közös érdekekért kell kiállnunk a nemzetközi politika színpadán. Jeszenszky azonban elmondta, hogy a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormány alatt sem valósult meg ez maradéktalanul.
Ha sok tekintetben nincs is egyetértés, a főbb irányvonalak mentén a magyar pártok mindig is elkötelezettek és egységesek voltak .
Az Antall-kormány által meghirdetett három prioritás külpolitikája (euro-atlanti integráció, szomszédságpolitika, határon túli magyarok helyzete) ma is érvényes.
„Nem vagyok kritikátlan csodálója sem az USA-nak, sem az Uniónak, azonban más alternatívánk nem kínálkozik.” - szögezte le Jeszenszky, szembehelyezkedve a Jobbik törekvéseivel, amely többek közt Oroszország felé nyitna.
Jeszenszky szerint a Fidesz-kormány feltehetőleg jó kapcsolatot igyekszik majd ápolni az ázsiai országgal, de nem válik az orosz politika „egyoldalú kiszolgálójává”.
A magyar szomszédságpolitika és a határon túliak
A magyar külpolitika két másik prioritása, a szomszédságpolitika és a határon túli magyarok ügye, szorosan kapcsolódik egymáshoz. A rendszerváltó külügyminiszter szerint az Orbán-kormány ki fog állni a határon túli magyarokért, és valószínűleg támogatni fogja az autonómia iránti törekvéseiket.
Ehhez azonban fontos a jószomszédság politikája, ami - Jeszenszky érvelése szerint - az új magyar kormány alatt meg fog valósulni.
„Martonyi János szakértelmét nem lehet kétségbe vonni.” – mondta el Jeszenszky a Fidesz-KDNP régi-új külügyminiszteréről. Hozzátette, hogy a Magyarországra váró 2011-es európai uniós soros elnökség idején is meg fogja állni a helyét.
Utalt többek között arra, hogy a jelenlegi román vezetéssel is kiegyensúlyozott a kapcsolata és az egykori Mikulas Dzurinda vezette szlovák kormánnyal is jó volt a viszonya az egykori és jövőbeni magyar kormányfőnek.
Gazdaságpolitika és külkereskedelem
Jeszenszky kiemelte, hogy a gazdaságpolitika elengedhetetlen segítője a külpolitikának. Ezért fontosnak tartja, hogy az ország gazdaságilag megerősödjön. Mert „ha egy ország erősebb, tekintélyesebb lesz, akkor a külpolitikában is könnyebben valósulnak meg a célkitűzései.” – mondta el.
Ahhoz, hogy Magyarország gazdasága megerősödjön, szükséges a külgazdasági kapcsolatok felélénkítése. Jeszenszky szerint Indiával és Brazíliával, az elmúlt években feltörekvő gazdaságokkal kell jó iszonyt ápolnunk, Kínával viszont törekednünk kell a kölcsönösen előnyös forgalom kialakítására.
