Hirdetés
Európa nyugati felén a légügyi helyzet meglehetősen zavaros képet mutat: Az amszterdami és frankfurti reptérről hétfőn este néhány járatot elindítottak, és megnyitottak Franciaország egyes vidéki reptere is, hogy légifolyosó jöhessen létre Párizs irányába. A belga és az olasz légtér közép európai idő (CET) szerint nyolc órakor válik járhatóvá, Brüsszelből azonban kedden 14 óráig (CET) nem indulhatnak a járatok. A brit légiközlekedési ellenőrök arra figyelmeztettek, hogy újabb hamufelhő közelít a fő légifolyosókhoz, ennek ellenére a skót repterek megnyitásának várható időpontja továbbra is nyolc óra (CET).
Az Unió közlekedési miniszterei tegnapi tanácskozásukon, a környezeti hatások általi érintettség alapján három zónára osztották a kontinens légterét és a repülőgép forgalom fokozatos újraindításáról határoztak:
- Az izlandi vulkánhoz legközelebb eső területeken, ahol a hamu koncentrációja a legsűrűbb, biztonsági okokból a légi közlekedés továbbra sem üzemel;
- A köztes zónában részleges tiltásokat tartanak fenn, valamennyi helyszínen a helyi szakemberek és tudományos szakértők tanácsai lapján hozzák meg a lokális döntéseket. (A Bizottság által szervezett videokonferencián a résztvevők nem jutottak konszenzusra arról, hogy mely országokban oldják fel a tilalmat, így a döntést a nemzeti hatóságok kezébe adták.)
- A harmadik legtávolabbi zónában nincsenek korlátozások.
A három zóna határainak kijelölésén előző esten még dolgozott a 38 európai ország légihatóságát tömörítő Eurocontrol. A tilalom részleges feloldásáról szóló döntés annak köszönhető, hogy a légitársaságok erős nyomást gyakoroltak az Unióra, túlságosan lassú reakcióval vádolva a hatóságokat.
„A légtérzár gazdasági hatásának mértéke már nagyobb, mint a szeptember 11-ét követő , intézkedéseké, amikor az Egyesült Államok légtere három napig volt zárva. ” – mondta Giovanni Bisignani, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) elnöke.
„Meg kell szüntetnünk az általános zárlatot és meg kell találnunk a módját, hogy lépésről lépésre hogyan nyissuk meg a légteret.” – tette hozzá.
Siim Kallas, Közlekedési Biztos hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a biztonság kérdése nem kompromisszummal feloldható érdekellentét. Valamennyi a légtérzár feloldásra vonatkozó döntést tudományos adatokkal kell alátámasztani, és a mérlegelés során sem politikai sem gazdasági szempontok nem játszhatnak szerepet.
Mindeközben a külföldön ragadt utasok még mindig keresik hazajutásuk módját. Tegnap a brit flotta haditengerészetének hajói érkeztek Európa számos pontjára , hogy hazaszállítsák állampolgáraikat.
Az Unió gazdasági szakemberei a hamufelhő gazdasági hatásairól tárgyalnak.
Az még nem látható, hogy az egyes tagországok miként boldogulnak a krízis gazdasági hatásaival, néhányan azonban már a 2008-ashoz hasonló, a légi ipar megmentését célzó segélycsomag szükségességéről beszélnek,
„A krízis, a légitársaságoknak legkevesebb, napi 200 millió dollárjába kerül, így Európa gazdasága összességében milliárdos vesztességeket könyvelhet el. Az ilyen súlyos gazdasági helyzetben szinte hihetetlen, hogy az európai közlekedési minisztereknek öt napjukba kerül, hogy megszervezzenek egy telefonkofenerciát.” - Giovanni Bisignani, az IATA vezérigazgatója.
“A krízisnek már olyan fázisában vagyunk, hogy hangot adhatunk elégedetlenségüket azzal kapcsolatban, ahogyan a kormányok kezelik a helyzetet – nincs kárfelmérés, nincs konzultáció, nincs együttműködés és vezetés sincs.” – tette hozzá.
Helane Becker, a Jesup & Lamont Securities elemzője a Reuters Insidernek adott hétfői nyilatkozatában elmondta; az utas- és a teherszállító cégek vesztesége világszerte elérheti a három milliárd dollárt. Az Egyesült Államok légitársaságainak veszteségét pedig 400-600 millió dollárra becsülte.
Az Unió soros elnökségi posztját betöltő Spanyolország közleménybe tudatta, hogy az elkövetkezendő napokban újabb konzultációt kezdeményeznek a krízis gazdasági hatásainak megvitatásáról.
