Hirdetés
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság keddi (február 16.) ülésének napirendjén hangsúlyosan szerepelt az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaink értékelése, hatékonysági és ellenőrzési szempontból. Mivel az ÚMFT a félidejéhez érkezett, az értékelés időszerű volt. Az ülésen sok kérdés elhangzott, a bizottság tagjai azonban hiányolták a konkrét válaszokat.
Az értékelést Varga István a gazdasági tárcáért felelős miniszter mutatta be A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ugyanakkor nem képviseltette magát, az intézmény képviseletét is a miniszter vállalta magára.
A miniszter hangsúlyozta, Magyarországon tizenhat nagyprojektet fogadtak el eddig, összesen körülbelül 1000 milliárd forint értékben. Rámutatott, hogy ezzel az ország az Unió tagállamai között első helyen szerepel.
A 2009-es év válságkezeléssel telt el. A gazdasági és pénzügyi válság következtében a kormánynak változtatnia kellett az OP-k finanszírozásán. Átcsoportosítást végeztek a programok között. Ennek keretében a Gazdaságfejlesztés Operatív Program többletlehetőséget kapott, hogy támogassa a hazai vállalkozásokat.
A válság enyhítésének érdekében vezették be továbbá az árfolyam, és áfa-kompenzációt, és tették lehetővé az előleg igénylési szabályok könnyítését. Amennyiben pedig a lebonyolító szervezet nem fizeti ki a kedvezményezettet időben késedelmi kamatot kell fizetnie.
A miniszter beszélt az intézményrendszer hatékonyságáról is. Ugyan az intézményrendszer sok kritikát kapott az átlátható és elszámoltatható működéssel kapcsolatosan, de hangsúlyozta, hogy ez az Unió által elfogadott, ellenőrzött rendszer.
A hatékonyság növelése érdekében már dolgoznak a struktúra változtatásán. Átvilágító auditot indítottak a hatékonyság vizsgálatára. Ennek befejeztével pedig ajánlásokat tehetnek arra vonatkozólag, hogy mit kell megváltoztatni.
A kérdésekre adott válaszokban a képviselők hiányolták a konkrétumokat. Igaz, az eseti bizottság tizenegy tagjából csupán hét volt jelen, ebből 5 ellenzéki és 2 kormányoldali képviselő, így a kritika nagyobb hangsúlyt kapott.
1400 milliárd sorsa
A bizottság elnökét, a fideszes Pelczné Gáll Ildikót érdekelte, mi lett a sorsa a 2009-ben elfogadott 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagnak. Kíváncsi volt, mennyi hasznosult ebből az összegből, és hogy az építőipart mennyire támogatták belőle. Hiszen ez a szektor szenvedte meg legjobban a válságot.
Varga István válaszában beismerte, hogy nem az összeg egésze hasznosult, és ezt azzal indokolta, hogy „az OP-k nem válságkezelésre készültek”. A szakbizottság tagai ugyanakkor emlékeztették a minisztert, hogy az 1400 milliárdot éppen erre a célra, a válságkezelésre különítették el. Hangsúlyozták, hogy az eredetileg a beruházásokat célozta, és éppen a válság következtében alakították át.
Az építőipar hanyatlása a miniszter szerint már két-három évvel a válság előtt elkezdődött. Nem esett vissza nagyobb mértékben, mint a gazdaság egésze.
Döntési moratórium
Az ülésen tisztázták a döntési moratóriumról szóló kormányhatározat ügyét. A bizottság tagjait az érdekelte, hogy a moratórium következtében a kedvezményezettek meg fogják-e kapni a pénzeket, és a kivitelezés nem áll-e le.
A miniszter biztosította a tagokat arról, hogy a bírálaton kívül minden folyamat zavartalan, a bizottságok üléseznek. Csak a döntést halasztják május 31. utánra. Erre azért van szükség, hogy ne legyen olyan kötelezettség vállalás a következő kormány számára gond, mondta Varga István.
Egyetértés a tudástranszfer, a kkv-k és a KEOP ügyében
Az ülésen egyetértettek abban, hogy a rendszer túlságosan a szabályszerűség számonkérésére koncentrál ahelyett, hogy a partnerségen lenne a hangsúly. Az intézményrendszert segítő tudástranszfer működtetését Varga István is támogatta.
Abban is egyetértetés volt, hogy a kkv-kat újra piaci helyzetbe kell hozni, meg kell tanítani őket az uniós pályázatokból nyert forrás felhasználásra. Pelczné dr. Gáll Ildikó ugyanakkor emlékeztette kollégáit, hogy korábban elfogadásra került egy kkv fejlesztési stratégia, amiből „semmi sem valósult meg”.
Szó esett a nagy nehézségekkel küzdő Környezet és Energia Operatív Programról (KEOP) is. A bizottság felvetette projektek problémás előrehaladásának kérdését. Konkrét projektet is említettek, a Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Programot, amely uniós támogatással valósul meg.
A nagy lemaradás miatt lehetséges, hogy elveszíthetjük a programot. Varga István elmondta, hogy a kérdésre megoldást egyelőre még nem találtak. A konstrukció revízióra szorul. Szoros együttműködés kéne a rendszeren belül az önkormányzatok, a lakosság és az OP végrehajtásában. 
