Hirdetés
Sólyom László múlt szerdán (november 26.) visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra azt a törvényjavaslatot, melyben a kormány az európai bűnügyi együttműködést kívánta erősíteni. A köztársasági elnök nem a javaslat tartalmát, hanem annak hatályba lépésére előírt határidőt kifogásolta.
A javaslatot az Országgyűlésben Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára mutatta be még októberben. A tervezet a 2003. évi 130-as, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt kívánta kiegészíteni, hogy „a tagállamok rendőrségei közötti együttműködés hatékonyabbá váljon,” mondta Avarkeszi.
Az európai bűnügyi együttműködésről szóló törvény mellett módosították az 1997. évi 38. tv-t is, amely a nemzetközi bűnügyi jogsegélyt hivatott szabályozni. Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára szerint a módosításokra azért volt szükség, mert a nemzetközi bűnügyi együttműködésre vonatkozó szabályok eddig szétszórtan szerepeltek a magyar jogrendszerben.
A törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló, korábban az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ támogatásáról biztosította a javaslatot.
Avarkeszi a javaslat kapcsán azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy „a jövőben Magyarország is képes lesz a tagállamokból érkező olyan megkereséseket fogadni, amelyek a büntetőeljárásban kiszabott elkobzást hajtják végre,” írja a Jogifórum.
Avarkeszi elmondta, hogy változni fog a magyar nyomozóhatóság és az ügyész tájékoztatásának kötelessége is. A javaslat által lehetővé fog válni, hogy mind a nyomozóhatóság, mind az ügyész kérhessen tájékoztatást, ha úgy ítéli meg, hogy az addigi információáramlás „eredménytelen vagy láthatóan eredménytelen”.
Sólyom kifogása
Bár az adatvédelmi biztos megfogalmazott néhány észrevételt a javaslat kapcsán – melyekre az államtitkár az ismertetés során meg is felelt, - a köztársasági elnök nem a törvényjavaslat tartalmát, hanem a hatályba lépésre megjelölt időt kifogásolta.
A köztársasági elnök november 11-én kapta kézhez a megszavazott törvényjavaslatot, ám azt november 27-én visszaküldte, mivel „az Alkotmány 26. § (1) bekezdésében biztosított határidő igénybe vételére nem volt meg a lehetőség”.
Az Alkotmány 15 napot ad a köztársasági elnöknek a megfontolásra, ami jelen esetben 12-re csökkent, hiszen a tervezet szerint a törvény november 24-én életbe kellett volna lépjen.
Az IRM a köztársasági elnök kifogása alapján módosította a javaslatot, ami így „a kihirdetését követő harmincadik napon lépne életbe”.
SIS II, VIS, EURODAC, CEPOL, EUROPOL…
Mivel a belső piac egyik legfontosabb célja a határok lebontása, a bűnüldözés hatékonyságának megőrzéséhez szükség van a tagállamok hatóságai közti együttműködésre. Brüsszel 2004-ben döntött úgy, hogy megerősíti a tagállamok rendőrei és vámosai közti interaktivitást.
Ennek a folyamatnak a keretében kapott jogi személyiséget az Európai Rendőrtiszti Főiskola (European Police College - CEPOL), amely rendőrtisztek európai képzési helyeinek hálózatát és együttműködését kívánja megvalósítani, de ennek eredménye lesz az új Schengeni Információs Rendszer (SIS II.) létrejötte is, amely jelenleg is fejlesztés alatt áll, hogy a schengeni térség minden tagállama számára használhatóvá váljon.
A SIS II egy informatikai hálózat, amelyen keresztül az egyes tagállamok értesülhetnek arról, hogy kiket köröznek egy másik tagállamban, vagy kideríthetik például, hogy milyen lopott tárgyak kerültek elfogásra egy másik európai országban.
Hasonló gyakorlati eredménye az együttműködésnek a VIS, vagyis a Vízuminformációs Rendszer, amellyel ellenőrizhető a másik tagállamban kibocsátott vízumok érvényessége.
Szétszórt szabályozás összefogása
A magyarországi törvénymódosítások oka azonban nem az együttműködés elégtelensége, hanem a szabályrendszer javítása volt. „Eddig nem valósult meg teljeskörűen a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos szabályok átfogó, egy törvényben történő egységes szabályozása. A jelenleg több helyen elszórt, túl általánosan fogalmazó szabályozás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást veszélyezteti, ami szükségessé tette e törvény módosítását.” – mondta Kondorosi Ferenc.
Az Országgyűlés ma minden valószínűség szerint megszavazza a javaslatot, így a módosítások legkésőbb január közepén hatályba léphetnek.
