Hirdetés
A közösségi pénzügyek felügyeletével megbízott független testület az EU 2003-2007 közötti időszakra szóló közegészségügyi programját vette górcső alá. A Számvevőszék megállapította, hogy a program négy éve alatt –néhány kivétellel– nem volt olyan projekt, amely bizonyíthatóan hatással lett volna az állampolgárok egészségi körülményeire.
Van-e belső logika?
Ahogy más szakpolitikákban is, az Európai Unió a közegészségügy terén is pályázatokon keresztül, projektalapú finanszírozással kívánja változásra ösztökélni az európaiakat. A Számvevőszék azonban úgy véli, az egyes programok túlságosan „tág és nagyra törő célokat fogalmaztak meg, amelyek éles ellentétben álltak a program rendelkezésére bocsátott eszközök korlátozottságával”.
A célok nem csak túl sokan vannak, de túlontúl általánosak is. Irányt adnak, de nem mutatják meg, hogy pontosan milyen eredményt szeretnének látni, vagyis a Számvevőszék szerint hiányzik a „belső logika”.
A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy a programban lefektetett logika a 2000-ben elfogadott egészségügyi stratégia vonalvezetésének felel meg, így nem szorul módosításra, engedékenyebben fogalmaz ugyanakkor a prioritások és a cselekvési területek számának összehangolásáról.
„A Bizottság elfogadja azt a megállapítást, hogy további előrelépésre van szükség annak érdekében, hogy az éves munkaprogramban meghatározott prioritási és lehetséges cselekvési területek száma összhangba kerüljön a rendelkezésre álló költségvetési előirányzatokkal.” – olvasható a Bizottság által készített válaszban.
Cseppek a tengerben
„A projektekhez csak kivételes esetben határozták meg az elérni kívánt eredményeket, így azt sem lehetett bizonyítani, hogy azok kiváltottak-e bármilyen hatást.” – írja a Számvevőszék. Eredmények híján azt is nehéz meghatározni, hogy a közpénzből finanszírozott projektek megtérülő, hatékony beruházásnak nevezhetőek-e. A testület szerint számszerűsített mutatókra és teljesítménymutatókra lenne szükség, melyek segítik az ellenőrzést.
A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy a pályázók a végrehajtás során gyakran félreértelmezték a fenntarthatóság kritériumát. A résztvevők úgy tekintettek erre a kitételre, mintha az a „projekttevékenység folytatása” lenne, így a projektek hosszú távú továbbélése az elmúlt program-időszakban „erősen függött az uniós támogatás folyamatosságától”.
A testület egyetlen pozitívumot emelt ki a négy éves programból; hogy „a különböző országok e témában érdekelt szereplői megismerkedhettek egymással […], a projektek általában […] elősegítették a tapasztalatok megosztását és a kölcsönös tanulást”. Ez azonban nem csak a közegészségügyi program keretében valósulhat meg, hiszen ezt szolgálja a „nyílt koordináció módszere” is.
A Bizottság szerint „nem lenne sem lehetséges, sem helyes”, hogy ezek az együttműködési mechanizmusok lássák el azt a feladatot, melyet a közegészségügyi támogatási program célzottan végez el. „Míg ezek a mechanizmusok elősegítik az együttműködést és az információcserét, az európai léptékű közegészségügyi kezdeményezések számára nem biztosítják a szükséges forrásokat.” – véli a Bizottság.
Nincs idő az ellenőrzésre
Az ellenőrzési szakaszban a Számvevőszék a rendszerességet hiányolta. A Bizottság monitoring tevékenysége véletlenszerű volt, és „nem alapult egységes minimumkövetelményen”, írja. Mint azt a testület megállapítja, ilyen követelmények nem is léteznek, mivel sem az illetékes főigazgatóság, sem az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC) nem határozott meg ilyeneket.
A főigazgatóság munkatársai azzal védekeznek, hogy nincs idejük arra, hogy a projektfolyamatokat szoros figyelemmel kísérjék. Ezt bizonyítja, hogy a Számvevőszék által megkérdezett 32 projektkoordinátorból 17 azt állította, hogy a projekt időtartama alatt a projektet technikai szempontból egyszer sem vitatta meg a Bizottság képviselőivel.
A következő években sem várható változás?
A Számvevőszék megállapította, hogy az elmúlt négy év hiányosságainak okát (túl sok és túl általános célok, hiányos belső logika, az elvárt eredmények meghatározása) a 2008-2013 közötti időszakra kiírt közegészségügyi program is tartalmazza.
Bár a testület mindennek fényében „megkérdőjelezi” a közegészségügyi programok egyes összetevőinek hasznosságát, nem tartja őket teljesen hasztalannak, hiszen nem javasolja azok megszüntetését.
Javasolja azonban, hogy a 2013-as évet követő időszakra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
- behatárolhatóbb célokat tűzzenek ki, melyek jobban összhangban vannak a költségvetési lehetőségekkel,
- fejtsék ki egyértelműen a program belső logikáját,
- a Bizottság térképezze fel a már megvalósult projekteket és fedje fel az átfedéseket,
- a Bizottság hangolja össze a program és a projektek céljait,
- vezessenek be számszerűsített célokat és tevékenységmutatókat,
- kerítsenek sort az utólagos értékelésre,
- vizsgálja felül az Unió közegészségügyi tevékenységeinek hatókörét,
- vizsgálja felül a terület uniós finanszírozására vonatkozó megközelítést,
- ennek során vegyék figyelembe a rendelkezésre álló költségvetési eszközöket, illetve azt, hogy a koordinációnak egyéb mechanizmusai is léteznek.
A Számvevőszék szerint erre alkalmat ad a költségvetés jelenleg zajló felülvizsgálata, amely a magyar uniós elnökség alatt zárul majd.
A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az ellenőrzők figyelmen kívül hagyták a 2003-2007-es program 2007-ben elvégzett időközi értékelését. Az EU végrehajtó testülete hangsúlyozza, hogy „a javasolt intézkedések közül […] a Bizottság többet is végrehajtott, illetve végrehajt. Ezek közé tartozik a már elvégzett munka feltérképezése is.”
