Hirdetés
Júniusban született meg az Aho-jelentés, amely megállapította, hogy hiába költ az Unió rengeteget az információs társadalom K+F területén, a rossz támogatási struktúra miatt nem éri el a kívánt eredményt, összességében pedig elmarad a világ más részeinek az IKT szektorra fordított támogatási arányától. „Az EU kutatási politikáját át kell szervezni, hogy az erre költött pénz ne csak egy csepp legyen a tengerben,” mondta Esko Aho korábbi finn miniszterelnök, aki a jelentést készítő független szakértőkből álló csoportot vezette.
A fejlett gazdaságokban a kutatásra és innovációra jutó finanszírozás 33%-a áramlik az IKT-ágazatba. Európában ez az arány csupán 25%. Miközben az EU 32%-át teszi ki a globális IKT-piacnak, az európai cégek csak 22%-ban vannak jelen a piacon[1].
Magyarország 2006-ban több mint 106 milliárd forintot költött K+F tevékenységre, arról azonban, hogy ebből mekkora összeg jut az IKT szektorba, nem találtunk adatot. Lapunk minisztériumi forrásokból megtudta, hogy erről nem is készülnek itthon statisztikák.
Viviane Reding információs társadalomért felelős európai biztos a júniusi Aho-jelentést úgy értékelte, hogy Európának ideje felkelni álmából. Reding leszögezte, „nem fogok megelégedni üres ígéretekkel, amikor az EU kutatási rendszerének reformjához erős összefogásra van szükségünk. Ennek egyik eszköze lehet, hogy az EU kutatási tevékenységét egy Főigazgatóság alatt fogjuk össze. Másrészt jobban ki kell használnunk a közszféra és a magánszféra közti partnerségből származó rugalmasságot és más előnyöket”.
A konzultációs mechanizmus elindulása kapcsán a biztos ismét hangsúlyozta, hogy globális szinten az IKT az innováció és a technológiafejlesztés legfontosabb motorja. Kiemelte azt is, hogy egyre több olyan globális kihívás van - energiaügy, egészségügy, társadalom elöregedése -, melyre a fejlett IKT megoldást jelenthet.
A Bizottság célja, hogy a konzultációs mechanizmus során az ipartól, a terület szakértőitől, a politikai döntéshozatali folyamatok résztvevőitől és a széles közvéleménytől beérkező észrevételeket a jövő év áprilisára kialakítandó javaslatába belefűzze. A Bizottság, tegnapi közleményében ígéretet tesz arra, hogy a véleményeket figyelembe fogja venni.
Az áprilisi Bizottsági kommunikáció alapján készülne el az EU IKT kutatási és innovációs stratégiája, melyet szintén még 2009 folyamán szeretnének elfogadtatni.
A források hatékony és koncentrált koordinációjának kissé ellentmondóan a Bizottság a konzultáció céljaként nevezi meg azt is, hogy a kis- és középvállalkozásokat minél jobb pozícióba helyezze az IKT forrásokhoz való hozzáférésre nézve, így növelve azok versenyképességét.
A konzultáció 2008. november 7-én zárul. Addig az alábbi három kérdés kapcsán lehet a Bizottság felé javaslatokkal élni:
- Melyek az IKT-re irányuló kutatás és innováció előtt álló legfontosabb kihívások? Az IKT-forradalom folytatódásával mire helyezze Európa a hangsúlyt a kutatás és az innováció vonatkozásában?
- Hogyan és mely területeken tegyen szert Európa vezető szerepre? Az európai ipar, az európai technológia vezető szerepet tölt be világviszonylatban több kulcsfontosságú területen, például a távközlésben vagy a beágyazott rendszerek terén. Hogyan szilárdíthatók meg az elért eredmények, és milyen új területeken törhetünk vezető szerepre?
- Milyen feladatok hárulnak a közpolitikára annak érdekében, hogy Európa vezető helyet foglalhasson el az IKT-re irányuló innovációban? Hogyan erősíthető meg a kutatáspolitika az IKT-ra irányuló innováció európai felvevőpiacának megteremtése érdekében? Hogyan segíthető a kutatási eredmények minél gyorsabb kereskedelmi hasznosítása olyan kiegészítő területek révén, mint a szabványosítás, az engedélyezés vagy a szellemi tulajdon?
A nyilvános konzultáció kérdőívét ezen a címen érhetik el.
[1] Az Európai Bizottság statisztikája
