Hirdetés
Az Európai Parlament plenáris ülése tegnap elfogadta Herczog Edit jelentését az Európai Bizottság kisvállalkozói intézkedéscsomagjáról. A szöveg javasolja, hogy a decemberben elfogadott ún. „Európai Kisvállalkozási Törvény” (EKT, Small Business Act; Lásd Link Dossziénkat) kötelezővé váljon.
Jogszabály-tervezet helyett csak állásfoglalás
Az Európai Bizottság tavalyi javaslata tíz pontban foglalta össze azokat az intézkedéseket, melyeket elengedhetetlennek tart ahhoz, hogy az európai kkv-k versenyképessége javuljon:
- Olyan környezetet kell kialakítani, amelyben a vállalkozásnak értéke van.
- Biztosítani kell a csődbe került becsületes vállalkozások számára az újrakezdés lehetőségét.
- A „gondolkozz először kicsiben” alapelvet a törvényalkotás minden területén alkalmazni kell.
- A közigazgatás legyen fogékonyabbá a kkv-k szükségletei iránt.
- A közpolitikai eszközök igazodjanak a kkv-k szükségleteihez - különös tekintettel a közbeszerzésben való részvétel és az állami támogatások felhasználásának megkönnyítésére.
- Könnyebb hozzáférést kell biztosítani az anyagi forrásokhoz, illetve olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely támogatja az azonnali fizetést a kereskedelmi tranzakciókban.
- A kkv-k jobban részesedjenek az egységes piac nyújtotta előnyökből.
- Az innováció és a képességfejlesztés mindennemű támogatása.
- A környezeti kihívások adta lehetőségek kiaknázását elő kell segíteni.
- Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a kkv-k is profitáljanak a piac növekedéséből.
A kisvállalkozói törvény azonban közlemény formájában jelent meg, így kötelező erővel nem bírt. A vállalkozások képviseletei „papírtigrisként” jellemezték az előterjesztést.
Az érdekképviseletek mellett az Európai Parlament is sajnálatát fejezte ki a kikényszeríthetőség hiánya miatt. Ennek ellenére a most elfogadott jelentés nem egy konkrét jogszabály kidolgozását jelentette, csupán egy „állásfoglalást”, amely „sajnálja”, hogy az EKT jogilag nem kötelező erejű eszköz”, és „kéri” a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ezen változtassanak.
Becsey Zsolt, néppárti EP-képviselő a plenáris vitában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „ez a jelentés nem az eljárási szabály 39.pontja szerint készült”, amely konkrét jogszabály-alkotási javaslatokra kérte volna a Bizottságot”.
Az Európai Tanács december 11-12-i ülése jóváhagyta az EKT eredeti változatát. A parlament állásfoglalása nem kötelezi jogszabályalkotásra a Bizottságot, így nincs rá garancia, hogy vita indul az EKT kötelezővé tételéről.
A kkv-k védelme munkahelyvédelem
A szocialista képviselőnő sajtóközleményében arra figyelmeztet, hogy „a kkv-k fő finanszírozási forrását Európában továbbra is a hitelek jelentik”. Véleménye szerint ez veszélyezteti a kisvállalkozások létét, a bankok a gazdasági helyzet bizonytalanságára hivatkozva visszatartják a hitelkihelyezést. Tekintve, hogy Európában a kisvállalkozások foglalkoztatják a magánszektor munkavállalóinak kétharmadát, ez a munkanélküliség jelentős növekedésével járhat.
Herczog Edit úgy fogalmazott, „a rendszer likviditását elősegítő pénzeknek a gazdaságban a helyük, nem pedig a bankszéfekben”.
A hitelek problémájára az Európai Beruházási Bank (EBB) is felfigyelt, ezért a múlt héten 42 százalékkal növelte a kkv-k számára hozzáférhető hitelkeretet. A problémát jól mutatja, hogy az EBB tavaly összesen 8,1 milliárd eurónyi hitelt nyújtott, és ennek több mint felét az utolsó negyedévben. A Bruxinfo szerint a magyar kkv-k „tavaly 116,5 millió eurónyi hitelhez jutottak EIB forrásokból, míg az idei évre máris aláírtak 352 millió eurónyit a szektornak.”
Tartalmában maradtak a Bizottság javaslatai
Mivel a jelentés nem jogalkotási jellegű, tartalmát tekintve nem módosította a Bizottság javaslatát, csak ajánlásokat fogalmazott meg. A képviselők csökkentenék a túlszabályozást, lerövidítenék a kifizetési határidőket, és gyorsabb cégbejegyzést szeretnének.
- adminisztráció
Az EP-képviselők szerint a hitelek hiánya mellett az adminisztratív terhek okozzák a kkv-k legnagyobb működési problémáit. Ennek érdekében megismétlik a Bizottság javaslatát, mely szerint 2012-re a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt 25 százalékkal csökkenteni kell. A jelentés hangsúlyozza, hogy ezt az arányt minimumértéknek tekinti.
A papírmunka csökkentése érdekében a jelentés úgy fogalmaz: „A kkv-k igényeihez igazított modern adminisztrációt kell kialakítani, ezért [az EP] támogatja az ikt-ismeretek kkv-k – különösen a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők – körében történő terjesztését és a digitális technológiai fokozottabb használatát.”
Herczog Edit aránytalannak tartja, hogy a kkv-k ugyanannyi adminisztratív terhet viselnek, mint a humán-erőforrásban jóval gazdagabb nagyvállalatok, ezért csökkentené a kkv-k terheit. Andrea Benassi, az európai kkv-kat tömörítő UEAPME főtitkára ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adminisztráció csökkentését csak minden vállalkozásra egyformán lehet végrehajtani. A szervezet ezért nem a pozitív diszkriminációt, hanem a terhek általános csökkentését tartja elfogadhatónak (EurActiv.com 03/03/09).
- késedelmes fizetések
A jelentés kiemeli: „a kkv-k csődjének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről”. A képviselők szerint a jelenlegi hitelpiaci válság aránytalanul sújthatja a kkv-kat, mivel a nagyobb megrendelők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól.
Az EP „30 napos fizetési határidő alkalmazására szólít fel az EU kohéziós alapjából a már jóváhagyott projektek számára történő kifizetéseknél”.
- A piaci hozzáférés javítása
Herczog Edit hangsúlyozta, a „siker kulcsát” a versenyképességben látja. A jelentés ezért kiemelten kezeli a piaci hozzáférés javítását.
Ennek részeként úgy véli, a Bizottság feladata javítani az (európai) szabványokhoz, illetve a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférést. A tagállamok számára azt javasolja, tegyék lehetővé, hogy a kisvállalkozások konzorciumként vegyenek részt a közbeszerzési pályázatokban, és váljék általánossá az előlegfizetés.
A jelentés rámutat arra is, hogy „az összes kkv-nak mindössze 8%-a folytat határokon átnyúló tevékenységet, ami korlátozza növekedési lehetőségeiket”. A határon átnyúló tevékenység hiánya miatt legfőképpen az adminisztratív nehézségek és az egyes európai irányelvek elégtelen végrehajtása okolhatóak, ezért a jelentés felszólítja a tagállamokat „mielőbb ültessék át és hajtsák végre a szolgáltatási irányelvet, különös figyelmet szentelve a kkv-k érdekeinek, valamint ösztönzi az európai zártkörű társaság statútumának gyors elfogadását”. Javasolja továbbá, hogy az országok hangolják össze a vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív követelményeiket.
- női vállalkozók, gyors bejegyzés
A képviselők úgy vélik, a nők vállalkozói tevékenysége a nők számára vonzóbbá teszi a munkaerőpiacot, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket. Az EP ugyanakkor sajnálja, hogy a férfiak és nők közötti – különösen a bérekben mutatkozó – egyenlőtlenségek a női munkaerő nagyfokú keresettsége ellenére továbbra is fennállnak ezen a területen, és hogy a női vállalkozók aránya az EU-ban továbbra is alacsony.
A Bizottság eredeti javaslatában szerepel egy gyors vállalkozás-bejegyzési eljárás ötlete is. Az EP üdvözölte a kezdeményezést és szükségesnek tartja hogy létrejöjjön az egységes rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás 48 órán belül megalakulhasson.
Vállalkozások Európában
A jelentés szerint „az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amely körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszi ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosít – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez”.
Hozzáteszi továbbá, hogy az európai kkv-k az elmúlt időszakban egyre gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint az amerikai társaik, illetve a nagyvállalatok.
