Hirdetés
„Partnerségben a civilekkel – Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre!” címmel tartottak tegnap (december 16.) konferenciát a Külügyminisztériumban. A kezdeményezés civil szervezetek egy csoportjától érkezett, mely a Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálatának (EUvonal) közreműködésével valósult meg.
Nyitó beszédében Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára felvázolta a magyar elnökség lehetséges prioritásait, melynek kapcsán elmondta, hogy ezek mintegy 85 százalékban az Európai Unió napirendjétől függenek.
Budapesti Stratégia?
A szakállamtitkár szerint ez alapján az Európai Unió magyar elnöksége prioritásként kezeli majd a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálatát, amely 2010-ben, közvetlenül a magyar uniós elnökség időszaka előtt fog lejárni. Iván Gábor bízik abban, hogy a felülvizsgálat a magyar elnökség alatt lezárulhat és - mivel a fontosabb uniós dokumentumokat a soros elnökséget vivő tagállamban szokás aláírni – így a Budapesti Stratégia elnevezést kaphatja.
Reflektorfényben a Nyugat-Balkán
Szintén nagy horderejű kérdés lehet a nyugat-balkáni országok, elsősorban Horvátország és Macedónia csatlakozása. Ahogy azt a jelenlegi soros elnök Franciaország államfője, Nicolas Sarkozy az Európai Parlamentben tartott keddi felszólalásán is elmondta, a két tagjelölt ország reális csatlakozási dátuma 2010 vagy 2011 lehet.
Mivel Magyarország eddig is prioritásként kezelte a Nyugat-Balkánon zajló politikai folyamatok európai irányba terelését, ez a terület valószínűleg kiemelt figyelmet kaphat 2011 első felében.
Iván Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy Montenegró éppen a konferencia előtt egy nappal, kedden (december 15.) nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A szakállamtitkár ugyanakkor óvatosságra intett a bővítési folyamatok dinamikájának értelmezése kapcsán: „Ma még nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mely országokkal fogunk [2011-ben] csatlakozási tárgyalásokat folytatni”
Román, bolgár határnyitás
2011 körül fognak a tagállamok dönteni arról, hogy Románia és Bulgária eléggé felkészült-e a schengeni övezethez való csatlakozáshoz. A nyáron bemutatott uniós korrupciós jelentések erősen kritizálják a két 2007-ben csatlakozott tagállamot (EurActiv.hu 2008.07.08.). A dokumentum szerint mind Romániának, mind Bulgáriának van még mit javítania az igazságügyi reformon és a korrupció ellenes küzdelemben (EurActiv.hu 2008.07.24.). Bulgária ráadásul, az uniós pénzek kezelésében feltárt rendellenességek miatt 220 millió eurótól esett el (EurActiv.hu 2008.11.26.). A Külügyminisztérium ennek ellenére bízik abban, hogy a román és a bolgár felkészülés 2011-re lezárul.
A két tagállam legalábbis ezt az évet tűzte ki maga elé csatlakozási céldátumként. Azt a szakállamtitkár sem tagadta, hogy „rendkívül sok feladat áll még a két tagállam előtt,” de leszögezte, „Magyarországnak segítenie kell [őket] abban, hogy […] 2011-ben schengeni tagok legyenek,” hozzátette, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha minden feltétel teljesül.
A pénzügyi tervezés is ránk marad
Az Európai Unió hét éves költségvetési terveket készít. A jelenlegi 2007-2013-as időszak végén már el kell kezdeni az újabb hét éves keretterv előkészítését. „Éppen a magyar elnökség idején, 2011 elején a tagállamok meg fogják indítani majd azt a vitát, ami a költségvetési keretekről szól,” mondta el Iván Gábor.
A szakállamtitkár felhívta a civilek figyelmét arra, hogy annak ellenére, hogy hosszú távú tervezésről van szó, az EU a költségvetési keretből „finanszírozza a közös mezőgazdasági politikát, ebből finanszírozza a vidékfejlesztési projekteket és a kohéziós politikát”.
15 százalék marad a civileknek
A szakállamtitkár úgy becsülte, hogy ezek a témák mintegy 85 százalékát kötik majd le a magyar apparátus erőforrásainak. „Mindezeket a feladatokat természetesen ki kell majd egészíteni egy magyar színnel,” mondta a civil szervezetek képviselőinek.
Iván Gábor arra buzdította a résztvevőket, hogy ezt a viszonylag kis mozgásteret, ami a magyar elnökség számára önálló kezdeményezésekre fennmarad olyan témákkal, konferenciákkal, véleménycserére alkalmat adó programokkal töltsék ki, melyek az emberek hétköznapi életét érintik.
Az ötlettár széles volt, ami sokszor okozott fennakadást a konferencia két résztvevő fele, a minisztérium képviselői és a civilek között. A civil szervezetek gyakran nem tudták eldönteni, hogy az általuk javasolt terület uniós vagy tagállami hatáskörbe tartozik-e.
Ennek ellenére valóban párbeszéd alakulhatott ki a felek között és a legtöbb kérdésre Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere, illetve Iván Gábor válaszolt. A Nonprofit Szövetség kérdésére válaszolva Göncz Kinga elmondta, hogy a párbeszéd gyakorlati elemeit most építi ki a minisztérium. Bényei Andrásné, a Szövetség képviseletében arra kérte a Külügyminisztert, hogy az együttműködés ne csak a tegnapihoz hasonló konferenciákban merüljön ki.
