Hirdetés
Az 1989. november 9-i eseményekre való hétvégi visszaemlékezések során a német lapok vezető anyagainkban, a televíziók dokumentumfilmek, panelbeszélgetések keretében elevenítették fel az eseményt, amely alapvetően változtatta meg Európa arcát.
„Ritkán adatik meg az embernek, hogy ilyen radikális és azonnali változást hozó eseményt éljen át” – olvasható a Kölnische Rundschau című napilap vezércikkében. „A Brandenburgi Kapu előtti tömeg számára este nyolc órakor még csak egy abszurd álomnak tűnt, ami néhány órával később valósággá vált: Emberek sokasága állt a Fal tetején.”
A hétfői berlini megemlékezéseken részt vesznek a kommunizmus bukásához vezető korszak kulcsszereplői, így többek között Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt Elnöke, és Lech Walesa, a lengyel kommunista ellenes tiltakozások élén álló Szolidaritás feje is.
A megemlékezéshez csatlakoznak emellett a második világháború utáni Németországot megszálló hatalmak vezetői, így Gordon Brown brit miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök és Dimitrij Medvegyev orosz elnök is részt vesz a német kancellár, Angela Merkel által rendezett ünnepségeken. Az Egyesült Államokat Hillary Clinton külügyminiszter képviseli.
A legboldogabb nap
A rendszerváltozás idején tudományos kutatóként Kelet-Berlinben dolgozó Angela Merkel kancellár szerint a fal leomlása volt „a legboldogabb nap Németország modernkori történetében”. A hivatalos ünnepségek mellett változatos megemlékezéseket terveznek a város egész területén. Felépítésre kerül többek között egy 1.5 kilométer hosszú, hatalmas tarka dominók alkotta sor, amely a fal eredeti nyomvonalán fut végig, és dől el a megemlékezés pillanataiban.
Az egykori Kancellár Helmut Schmidt (90), aki 1974 és 1982 között állt Nyugat- az NDR közszolgálati tévének adott nyilatkozatában egykori meghatódottságát idézet fel: „Mindig is tudtam, hogy egyszer lehetőségünk adódik a háború utáni két Németországot újraegyesítésére, de remélni sem mertem, hogy én azt megérhetem. Teljesen magával ragadtak az események”
A polgárok tömeges Nyugat-Berlinbe való távozásától meggyengült kommunista Kelet-Németország vezetése 1961. augusztus 13-án, a hajnali órákban állította fel az „antifasiszta védőkorlát”- nak szánt, falat. Egy idén publikált tanulmány adatai alapján 1961 és 1989 között mintegy 136 embert öltek meg menekülés közben a Berlint mesterségesen kettéosztó határnál. Az aknamezők és az őrtornyokból fenyegető vérebek ellenére ugyanakkor sok ezer embernek sikerült Nyugatra jutnia, alagutak és találékony szerkezeteket (antennadrótok, autókban elrejtett rekeszek) alkalmazásával.
