Hirdetés
A jelentésben Chris Davies, brit EP-képviselő, a téma raportőre 10 milliárd euró értékű kibocsátás elkülönítését javasolja, amelyet az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) tartalékaiból választana le. Az összeget elsősorban nagyszabású mintaprojektek megvalósítására fordítaná.
Az EU ETS keretében ugyanis elkülönítésre kerül egy „tartalék-kibocsátás”, amely a rendszerbe újonnan belépő infrastruktúrák feladatának megkönnyítését, az eleinte nehéz vállalások könnyebb teljesítését szolgálja.
„Önök 10 milliárd euró értékű támogatásról beszélnek,” mondta egy hétfői (szeptember 22.) konferencián Davies, ahol a McKinsey tanácsadói mutatták be a szén-dioxid leválasztás és tárolásról (carbon capture and storage – CCS) szóló legújabb tanulmányaikat. A kibocsátási jogok a „300 megawatt fölötti” teljesítménnyel rendelkező széntüzelésű erőműveket illetnék, mondta Davies.
A tervezet az irányelv 32. cikkéhez javasolt döntő módosításokat. Ezekről október 7-én szavaz az EP környezetvédelmi bizottsága.
A rendszer egyik előnye az lenne, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra meghatározott felső sapka, amely előzetesen meghatározásra kerül mind a 27 tagállam számára, „nem sérül”, magyarázta Davies. Ezzel biztosítaná, hogy a teljes kibocsátás mértéke nem változik.
A jelentéstevő figyelmeztetett azonban arra, hogy az így létrehozott alapok csak akkor állhatnak rendelkezésre, ha a szén-dioxidot a folyamat végén a föld alá temetik. A javaslatnak „nem csak az a célja, hogy a technológiát támogassa, hanem, hogy megelőzze a szén-dioxid kibocsátását,” mondta Davies, utalva arra, hogy az eredmény nem egy előre kifizetett EU-s biankó csekk lesz.
„Ezeket a tartalékokat valószínűleg az Európai Befektetési Bank fogja kezelni, hogy biztosítsuk a magánszektor tiszta befektetéseit, és hogy senki se tehesse zsebre az összegeket,” mondat Davies.
A Bizottság „nyitott” a CCS állami támogatására
A McKinsey konferenciáján felszólalt Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa is. A biztos elmondta, hogy a CCS specifikus mintaprojektjeinek finanszírozását a tagállamoknak kellene állniuk, hiszen az EU nem tud erre külön forrást elkülöníteni. Utalt rá, hogy a Bizottság „nyitott” a tagállamok felajánlásaira, amennyiben állami támogatást nyújtatnának a CCS fejlesztéséhez.
2007-ben az EU 12 nagyszabású, CCS technológiát alkalmazó minta-erőmű felépítését vállalta. Ezek szénből és természetes gázokból állítanának elő elektromosságot. Azóta a vita ezeknek a jelenleg is fejlesztés alatt álló, és igen költséges technológiáknak a finanszírozására összpontosult.
A Parlament támogatása valószínű, a Tanácsban erős ellenállás várható
A figyelem most a Parlamentre hárul. A környezetvédelmi bizottság október 7-én szavaz. „A vita jó irányba mozdult az eredeti szkeptikus hozzáállás felől,” mondta Davies. A jelentéstevő hozzátette, hogy „szinte bizonyos, hogy a szöveg többséget nyer a bizottságban”. Davies azt is elárulta, hogy az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága eleinte kételkedett az ötlet megvalósíthatóságában, de mostanra újra komolyan foglalkozik a kérdéssel.
Ugyanakkor Davies úgy vélte, hogy „a jelentés ellenzéke a Tanácson belül továbbra is jelentős,” de kifejezte azon reményét, hogy a vélemények a jövőben megváltoznak. „Azt hiszem ez azért van, mert inkább az ETS-re, mint a CCS finanszírozására koncentrálnak,” mondta a raportőr.
„Az Egyesült Királyság és Hollandia támogatja,” mondta el az EurActiv-nak Davies. „Remélem, hogy az olaszok, a spanyolok és a csehek is mellénk állnak. A németek még úgy tűnik, nem határoztak még, mert a válasz attól függ, éppen kit kérdezek”.
Vélemények
Andris Piebalgs az EU energiaügyekért felelős biztosa elmondta, hogy támogatja Chris Davies javaslatát. „Azt hiszem, nagyon érdekes javaslat,” mondta, bár hozzátette, hogy meg kell várni, mit szól hozzá a Miniszterek Tanácsa.
Az Unió elnökségének képviseletében, Philippe Geiger francia ökológiai miniszter sokkal óvatosabb véleményt fogalmazott meg. A EurActiv-nak nyilatkozva elmondta, a Tanácsban főleg azt a kérdést teszik fel a tagállamok, hogy „miért finanszírozná az EU egyik technológiát és egy másikat – például a megújulókat – pedig nem?” A CCS kérdése a tagállamok kormányai szerint csak klímaváltozási és energiacsomag egyik megközelítése, amelyről a jelenleg a Tanácsban folyik a tárgyalás, a cél pedig az lenne, hogy a csomag egésze sikeresen vegye az EU döntéshozatali folyamatának akadályait.
Következő lépések:
- 2008. október 7.: A parlament környezetvédelmi bizottsága szavaz
- 2008. november-december: A Parlament első olvasatban tárgyalja a jelentést
- 2008. december: A Miniszterek Tanácsa politikai megállapodásra jut a klímaváltozási és energiacsomag, mint egységes jogszabály felől. Ez tartalmazza a CCS-t is.
