Hirdetés
Magyarországon néhány napja élénk „belpolitikai szóváltás” folyik arról, ki hogyan védi – vagy éppenséggel nem védi – a nemzeti érdekeket az uniós intézményekben. Az újabb zűrzavar kiváltó oka feltehetőleg a Fidesz EP-delegációjának szeptember 17-i közleménye volt, mely szerint az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport elnöke – Szájer József javaslatára – egy, a nyelvtörvényről szóló határozati javaslatot kívánt megtárgyalni az EP-ben.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának hivatalos honlapján olvasható tájékoztatásból kiderül, hogy „a szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határontúli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát”. A szlovák államnyelvtörvény megvitatása tehát nem kerülhetett napirendre.
Ugyanakkor az említett konzervatív képviselőcsoportba tartozó Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti delegáltja, a párt sajtóközleménye szerint maga is javaslatot tett rá, hogy EP-frakciója plenáris vitát kezdeményezzen a nyelvtörvény kapcsán. A Magyar Demokrata Fórum egyúttal megdöbbenésének adott hangot, mivel cáfolják, hogy a néppárti határozati javaslatot egyáltalán szavazásra bocsátották volna az EP-ben.
Az MDF által tervezett vitában Bokros lenne az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának vezérszónoka, az azonban, hogy erre valóban sor kerül-e, egyelőre még nyitott kérdés. A frakcióvezetőknek és a házelnöknek közösen kell döntést hozniuk az ügy napirendre vételéről.
A homályos ügy már több hónapja bonyolódik. Az EPP képviselőcsoport még július elején, rögtön a vitatott szlovákiai jogszabály elfogadása után tiltakozásának adott hangot. Michael Gahler német EP-képviselő, a Külügyi Bizottság alelnöke sajtóközleményben hangsúlyozta, hogy Szlovákia a jogszabály által sérti az általánosan elfogadott európai normákat.
„Szlovákia azt kockáztatja, hogy EU-tagállamként eljátssza becsületét és ismét totalitárius rendszerré válik, amennyiben következetesen fogja alkalmazni az új szabályozást” – véli Gahler.
Gál Kinga, a Néppárt magyar tagja is azonnal elítélte az államnyelvtörvény módosításának jóváhagyását. A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédő dokumentumaival, és ellentétes az Uniós alapelvekkel, hangsúlyozta a képviselő. A fideszes képviselő szerint az sem kizárt, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a Bizottság, vagy egy másik tagállam kezdeményez eljárást Szlovákia ellen.
A legfrissebb értesülések szerint az EP falain belül éppen lázas előkészületek folynak a szlovákiai kisebbség felkarolása érdekében. Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok elnöke például nemrégiben ígéretet tett a Brüsszelbe látogató magyar parlamenti küldöttségnek, hogy frakciója objektív jelentést készít a szlovák nyelvtörvényről, tudósít a BruxInfo portál.
Az Európai Bizottság azonban gyorsabbnak bizonyult, mint a liberálisok: néhány héten belül állítólag elkészülnek az államnyelvtörvény értékelésével. A BruxInfónak adott interjúban Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos utalást tett rá, hogy a jogszabály valószínűleg nem ütközik a közösségi jogba.
A magyar-szlovák kapcsolat neuralgikus kérdései úgy tűnik, egyre megszokottabbá válnak az európai politikai színtéren. A szlovák államnyelvtörvényen kívül Sólyom László Szlovákia területéről való kitiltása is uniós szintre terelődött.
Az augusztusi incidenst Gál Kinga napirend előtti felszólalásban ismertette az Európai Parlament tagjaival, a Külügyminisztérium pedig arról számol be, hogy Balázs Péter a Bizottság alelnökétől, Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztostól kért állásfoglalást az ügyben. Barrot írásbeli tájékoztatást ígért a magyar külügyminiszternek. 
