Hirdetés
„Azt szeretnénk, ha az EU megerősödve kerülne ki a pénzügyi válságból,” mondta a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt, amikor kedden (június 23.) bemutatta a svéd elnökség prioritásait a svéd parlamentben.
A svéd miniszterelnök szerint Európa nem brüsszeli nyilatkozatok, szabályozások, irányelvek révén tud munkahelyeket teremteni, hanem rövidtávú, előrelátó munkaerő-piaci politikák létrehozásával, mely segít fenntartani a foglalkoztathatóságot és megakadályozni a hosszú távú munkanélküliséget, valamint a protekcionista intézkedések visszatérését.
„Hogy mit tehet Európa hosszú távon? Reformálhat, átalakíthat és modernizálhat.” – tette hozzá a svéd kormányfő.
A svéd gazdaságélénkítő program csúcspontja a társadalmi integráció
A munkanélküliségi ráta az elmúlt tíz évben nem tapasztalt magasságokba szökött az áprilisban mért 8,6 százalékos értékkel, ráadásul az előrejelzések szerint ez a szám az év végére két számjegyűvé dagadhat. A svéd elnökség ezt igyekszik elkerülni, és ennek érdekében dolgozik egy hatékony kilábalási stratégián.
A svéd munkaügyi minisztérium tisztviselői a befogadó munkaerő-piaci politikák hívei, mivel állításuk szerint ez rövid-és hosszútávon egyaránt jelentős gazdasági hasznot jelent.
Az előrelátó munkaerő-politikák segítenek a munkanélkülieknek munkát találni, illetve két munkahely között szakmai képzéseken részt venni. A skandináv államok többet fordítanak az aktív munkaerő-politikára mint Európa összes többi országa. A pénzügyi támogatások nagy részét képzésekre költik, de jelentős összeg jut a foglalkoztatási kezdeményezésekre és a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációjára is.
Elképzelésük szerint az egyik munkahelyről a másikra történő bekerülés idejét minél inkább le kell rövidíteni és olyan hasznossá tenni, amennyire csak lehet.
„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az átmeneti munkaerő-kereslet hanyatlás miatt munkanélkülivé válók, azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy tartósan kikerülnek a munkaerőpiacról, mely közvetlen hatással bír az egyénekre és a társadalomra egyaránt.” – mondta Barbro Carlqvist, a svéd munkaügyi minisztérium vezető gazdasági tanácsadója.
Skandináv ország: terjeszteni a hazai gyakorlatot
Svédország Dániával együtt mindig vezető helyet foglal el a Centre for European Reform (CER) „lisszaboni eredményességi tábláján”, ami a Lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósulását méri a 27 tagállamban.
A táblázat eredményei szerint a két skandináv állam példája megmutatja, hogy a versenyképes piac, a magas adóztatás és az átfogó jóléti intézkedések kombinációja valóban működőképes lehet.
Amikor a lisszaboni stratégia útjára indult, a központi célkitűzés az volt, hogy 2010-re 70 százalékra növeljék a foglalkoztatási szintet Európában. A program 2000-ben történő indulásakor az EU és az USA közötti életszínvonal különbség okainak kétharmadát azzal magyarázták, hogy kevesebb európainak van munkája, mint amerikainak, illetve, hogy az európai munkavállalók nem dolgoznak olyan keményen, mint tengerentúli kollégáik (a rövidebb munkahét és a hosszabb szabadságok miatt).
A CER kutatásai szerint bár a tagállamok elsöprő többségében nőtt a foglalkoztatottak száma, általánosságban csak kevesükről mondható el, hogy radikális változtatásokat hajtottak végre a munkaerőpiacukon 2000 óta. Az EU munkaerő-piaci szégyenfoltja továbbra is a fiatalok közötti különösen magas munkanélküliségi arány.
A régi hibákat el kell kerülni
Az elmúlt hónapokban az uniós vezetők a szociális biztonsági hálóba próbáltak kapaszkodni, hogy megvédjek az európaiakat a gazdasági válság legsúlyosabb következményeitől, közben abban bíztak, hogy a gazdasági fellendülés gyorsan követi a válságot.
Néhány szakember szerint a munkahelyek megtartását célzó tervek, mint a rövidebb munkaidő, a fizetetlen szabadság vagy a képzési szabadság, szerencsétlen intézkedések egy hosszúra nyúló recesszió esetében. Úgy tűnik, a cégek meg vannak győződve arról, hogy ha a gazdasági helyzet nem javul őszig, akkor további munkahelyek válnak feleslegessé, és visszatérünk majd ahhoz a régi gyakorlathoz, hogy a növekvő munkanélküliséget a korai nyugdíjaztatás rendszerével és rokkantsági támogatássokkal próbáljuk enyhíteni.
„Mindez költséges és ráadásul nem is hatékony.” – magyarázza Colqvist. „Ahhoz, hogy elkerüljük a múlt hibáit, a korábbi politikai gyakorlatot, mely a munkaerőpiacról való kijutást könnyítette meg, olyan politikai elképzelésekkel kell felváltani, melyek munkalehetőséget biztosítanak mindazoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni.” – tette hozzá a tanácsadó. Colqvist kiemelte azt is, hogy az Uniónak reformokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy a munkaképes korosztály tagjaiból minél többen dolgozhassanak, és a tagállamok jobb helyzetben legyenek, amikor ismét fellendül a gazdaság.
Társadalombiztosítási politikák: ugródeszka a munkaerőpiacra
A svéd elnökség meggyőződése szerint az aktív, befogadó munkaerő-piaci politikák szoros összefüggésben vannak a társadalombiztosításai politikákkal.
Az elöregedő társadalom veszélyeinek tükrében az uniós tagállamoknak hatékony reformokra lenne szüksége, melyek a munkaerő-piaci kereslet növelését, az idősebb dolgozók és a csökkentett munkaképességű személyek alkalmazását és megtartását célozzák, magyarázza a svéd tisztségviselő.
„Az ilyen intézkedések segítenének biztosítani a közfinanszírozások hosszú távú fenntarthatóságát, a jóléti rendszerek hatékonyságát, alkalmasságát és minőségét, és fokozni a társadalmi integrációt.” – mondta Colqvist, aki azt is hangsúlyozta, hogy a megfelelő biztonsági háló jelenti az ugródeszkát a munkaerő-piacra történő belépéshez és a visszatéréshez.
Következő lépések:
- Július 6-9.: Az EPSCO Tanács hivatalos találkozója Jönköpingben
- Szeptember 15-16.: Konferencia az egészséges és méltóságteljes időskorról
- Szeptember 29-30.: A fiatalok szellemi egészsége
- Október 1.: Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa
- Október 15-16.: Mit jelent a nemek közötti egyenlőség a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatottságban?
- Október 15-16.: 8. kerekasztal megbeszélés a szegénységről és a szociális kirekesztettségről
- Október 22-23.: Új szakképzettséget az új munkahelyekért konferencia Göteborgban
- Október 22-23.: Egészséges öregkor Európában: Elsajátított leckék és jövőbeni lehetőségek
- Október 26-27.: A munkaerő-piaci integrációról szóló magas szintű csúcstalálkozó
- November 16-17.: Egyenlőségi csúcstalálkozó
