Hirdetés
Hogy az átlag-hőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti korszakhoz képesti ne legyen nagyobb két Celsius foknál, a világ országai az ENSZ decemberi konferenciáján, létrehozták az úgynevezett „koppenhágai egyezményt”, ám ez csupán gyenge jogi erővel bír, és nem mutat utat a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
Szakértők szerint az egyezményben lefektetett kibocsátás-csökkentési vállalások mellett a világ klímája 3,5 fokkal fog növekedni.
José Manuel Barroso, a Bizottság tegnap levelet írt a tagállamok állam- és kormányfőinek. Ebben elmondja, az Uniónak újféle módon kell megközelítenie a nemzetközi klímapolitikát, valamint meg kell találnia a módját, hogy újra kölcsönös bizalmat ébresszen a folyamatban részt vevő országok között.
„Ez nem az az idő, amikor az Unió kétségbe vonhatja elkötelezettségét” – írta. „Szükségünk van rá, hogy a nemzetközi folyamat folytatódjék, építve azokra a pontokra, melyeket a koppenhágai megállapodásban már rögzítettünk.”
„Ezért is kérem Connie Hedegaardot, a klíma-ügyekért felelős biztost, hogy kezdje meg a kulcs-szereplőkkel a tárgyalásokat, és keressenek új lehetőségeket a nemzetközi folyamat felélesztésére” – tette hozzá.
Hedegaard számos fővárost látogat meg a közeljövőben. Szövetséget keres majd Afrikával, Kínával, Brazíliával, az Egyesült Államokkal és másokkal, mondta egy bizottsági szóvivő.
Barroso levelében az európai vezetőket is arra ösztönzi, ne feledkezzenek meg a 7,3 milliárd eurós (9,9 milliár dolláros), a szegény országok számára ígért gyorssegélyről. Ez a „klímasegély” hozzájárulna, hogy a pénztelen országok megbirkózzanak a feladattal, amit az ipari károsanyag-kibocsátás csökkentése és megbirkózni a termésre gyakorolt káros hatásokkal.
Az uniós vezetők abban is megállapodtak decemberben, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakban 2,43 milliárd eurót osztanak szét évente, annak érdekében, hogy 2013-ig kitöltsék a rést, amíg meg nem születik a globális megállapodás. A koppenhágai tárgyalások azonban nem jelölték meg azon csatornákat, amelyeken a pénz elosztása történne.
"A finanszírozás gyors teljesítése a stratégia egyik fontos eleme kell legyen.” – írta Barroso.
"Nem szabad elfelejtenünk, hogy Koppenhágában a fejlődő világhoz tartozó országokkal tudtunk szorosan együtt dolgozni, különös tekintettel a legszegényebbekre és a legsebezhetőbbekre.”
Hogy ki léphet De Boer örökébe a bonni székhelyű ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) titkárságának élén, azt a következő hónapban dönti el az ENSZ-főtitkár, Ban Ki-moon.
De Boer elmondta, „egyelőre nem tudni”, hogy a novemberi-decemberi, Mexikóban tartott következő éves találkozón sikerül-e elfogadni egy teljes értékű egyezményt. Hozzátette, elképzelhető egy plusz ENSZ–tárgyalás ötlete is támogatást nyer. Ha sikerül megállapodni, erre áprilisban kerülne sor Németországban vagy Franciaországban.
(EurActiv/Reuters.)
