Hirdetés
A javaslat elsődleges célja, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. A kkv-k szerint ugyanis napjaink Európájában a bürokrácia a hatékony és fenntartható működés egyik legnagyobb gátja A javaslat négy fontos kezdeményezésre épít:
Európai Magán Válllakozás
Az irányelv-tervezet célja, hogy egyszerűbb jogi keretet biztosítson az európai szinten működő, a határokon átívelő tevékenységet végző kkv-k számára. Az érdekképviseletek régóta várnak erre a javaslatra (EurActiv.com 15/05/07).
A tervezet lehetővé tenné, hogy „Európai Magán Vállalkozás” hozzanak létre. Az új jogi formát latin nevén is emlegetik, ez lesz a „Societas Privata Europaea”, vagyis SPE. Az SPE alakításához legalább 1 millió euró alaptőkére lesz szükség.
Késedelmes fizetésekről szóló irányelv
Ez a javaslat 2009-ben léphet életbe. Mivel a kkv-k esetében magasabb a nem-fizetés, illetve a fizetésképtelenség kockázata, számukra elsődleges fontosságú, hogy a javaslat 30 napos fizetési határidőt tesz kötelezővé. Eddig - a szabályozás hiánya miatt - az volt az általános, hogy a kkv-k kétéves működés után, pénzügyi eszközök hiányában megszűntek.
Állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet
Ez a jogszabály biztosítaná az eljárások egyszerűsödését és ezáltal a költségcsökkentést is. Célja, hogy a kkv-k számára könnyebbé tegye a képzési, kutatási, fejlesztési és környezetvédelmi támogatások igénybevételét.
Csökkentett ÁFA-kulcsok
Ez a rendelet a helyben nyújtott és a munkaigényes szolgáltatások – melyeket főképpen a kkv-k nyújtanak – esetében csökkentett ÁFA-kulcsokat tenne kötelezővé.
A javaslatcsomag további kezdeményezéseket is tartalmaz. Ezek a közbeszerzési szerződésekhez való könnyebb hozzáférést, a környezeti kihívásoknak való megfelelést és a vállalkozói kedv növelését kívánják erősíteni
Az európai kisvállalkozói törvény tehát önmagában nem emelkedhet jogerőre, de mint javaslatcsomag négy önálló irányelv-tervezetet tartalmaz, melyek tíz alapelvvel egészülnek ki, és így együtt hivatottak elérni a törvény célját.
Vélemények:
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia megvalósítási folyamata „meghatározó mérföldköveként” értékelte a javaslatot.
Günter Verheugen, Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke szerint „eljött az ideje, hogy a „kkv-barát” politika meghatározó politikává váljon az EU-ban”.
Malcolm Harbour brit néppárti EP képviselő és belső piaci szóvivő is üdvözölte a kisvállalkozási törvényt. A képviselő különösen azt emelte ki, hogy a javaslat információt és ösztönzést nyújt a kkv-k számára, hogy kivegyék részüket a belső piacból.
„Magas elvárásokat támasztottunk, így most az EU és a tagállamok adminisztrációjának fejlődnie kell,” mondta Harbour, majd hozzátette, „a Bizottság javaslata ösztönzőleg hat, ezért folytatni fogjuk a kkv-k melletti erős kampánytevékenységünket”.
Az EPP-ED politikai csoport jogi kérdésekért felelős koordinátora, Klaus-Heiner Lehne elmondta „alapvető fontosságú, hogy a kisvállalkozói törvény, amennyire csak lehetséges, semmilyen hivatkozást ne tartalmazzon az egyes nemzetállami törvényekre, hogy elkerülhető legyen a jogi széttöredezettség.” Lehne volt annak a parlamenti határozatnak a szerzője, amely a Bizottságot a javaslat kidolgozására szólította fel.
Az európai ipart, kereskedőket és kkv-ket képviselő UEAPME is értékeli a Bizottság erőfeszítéseit, és felszólítja a tagállamokat, hogy teljes egészében vegyék át a javaslatokat. Az UEAPME álláspontja szerint, „bár egy-két hiányosságot az elkövetkezendő hónapokban még ki kell javítani, a kisvállalkozói törvényben megvan a lehetőség, hogy eggyel magasabb szintre emelje az EU kkv politikáját”.
Az UEAPME szerint hiba lenne a részvényesekkel való konzultációs időt nyolc hétre csökkenteni, mert ez „nem hozná meg a hozzá fűzött reményeket”, mondta Andrea Benassi, UEAPME főtitkár.
A szervezet kritizálta továbbá a kkv-k környezeti kihívásairól szóló fejezetet, mivel álláspontjuk szerint az „a szükségesnél rövidebb”. Nem voltak megelégedve azzal sem, hogy a fejezet nem hivatkozik a nemrég elfogadott környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő programra (Environmental Compliance Assistance Programme – ECAP).
„Ha az apró hibákat nem igazítják ki, akkor ezek felboríthatják a környezetvédelmi állami támogatásokból származó előnyök egyensúlyát.” figyelmeztetett az UEAPME.
Az érdekképviselet szerint a kisvállalkozói törvény mögötti pénzügyi háttér is tisztázásra szorul, és felszólította a Parlamentet, hozza helyre ezt a hibát, és kezdeményezzen kísérleti jellegű projekteket.
Az európai üzleti vállalkozások lobbicsoportjait tömörítő BusinessEurope elégedett a javaslattal. Véleménye szerint a kisvállalkozási törvény „megfelelő prioritásokat fektet le a kkv-k szabad növekedéséhez,” ugyanakkor megjegyezte, hogy „a megvalósítás módja kulcsfontosságú”.
Támogatásáról biztosította az európai magántársaságok formájának bevezetését is, mivel ezáltal a kkv-k „jobban hozzá tudnak járulni a belső piac fejlődéséhez és profitálni is tudnak belőle”. Az új jogi formának köszönhetően „a kkv-k képesek lesznek fenntarthatóan csökkenteni a határon átívelő működésből jelenleg fakadó költségeiket”.
A mintegy 19 millió európai vállalatot képviselő Eurochambres általánosságban üdvözölte a kezdeményezést, és úgy nyilatkozott, „a kisvállalkozói törvénynek sikerült sok, a kkv-kat érintő tisztázandó kérdést feltárnia és kezelnie”.
Másrészről azonban kritizálta, hogy a törvény nem foglalkozik a munkaerőpiac rugalmasságának, és az európai készségek feltárásának kérdésével, holott véleménye szerint ez „felmérhetővé tenné, hogy milyen képzettségekre, képességekre van szükség az európai üzleti szférában”.
Az Eurochambres az elektronikus közbeszerzési eljárások kezdeményezését hiányolta a Bizottság részéről. A szervezet szerint ez „egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné a folyamatokat”, és a Bizottság saját pályázati rendszerére is alkalmazható lenne. Álláspontjuk szerint a törvényjavaslatból kimaradt a „felülvizsgálati záradék” is, ami az előre látható politikai döntésekhez való alkalmazkodást tenné lehetővé. Az Eurochambres szerint ez az üzleti szférában különösen fontos, hiszen ezen a területen a körülmények mindig gyorsan változnak.
Megkérdőjelezte továbbá azt is, hogy vajon a kisvállalkozói törvény képes lesz-e konkrét eredményeket felmutatni kötelező erő nélkül.
Az Európai Szakszervezetek Szövetségének (European Trade Union Confederation – ETUC) elnöke, Reiner Hoffman az Európai Magántársaságok kapcsán aggodalmát fejezte ki a munkavállalók részvételi jogait illetően.
„Leginkább attól tartunk, hogy egyes vállalatok egyszerűen más országba helyezik majd a székhelyüket, hogy megszabaduljanak a munkaerő alkalmazási feltételei elől”. Elmondta továbbá, hogy a munkavállalók megfelelő védelmének biztosítása nélkül nem támogatják a kezdeményezést.
Következő lépések:
- Július 1.: Franciaország átveszi a soros elnökséget
- Július 24.: Versenyképességi Tanács
