Hirdetés
A július 23-i, visszafogott brüsszeli sajtótájékoztatón Bulgária állt a középpontban, szinte az összes újságírói kérdés a Bulgáriát sújtó pénzügyi szankciókra vonatkozott. Mind a bolgár, mind a román vezetők elfogadták az országaikat ért kritikákat. Szófia a kritikáknál sokkal nehezebben fogadta azonban a pénzügyi szankciókat. Az EU majdnem 500 millió eurónyi támogatást zárolt. Eddig egyetlen tagállamnál sem került sor ilyen szankcióra.
A bolgár és a román csatlakozási szerződéséhez csatolt bizotsági záradék szerint az EU megvonhatja a forrásokat az új tagállamoktól, amennyiben azok nem teljesítik megfelelően a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket. Ennek rendszeres felülvizsgálatát Brüsszel az "Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus" (Cooperation and Verification Mechanism - CVM) keretében végzi. Ennek része a tegnap bemutatott jelentés is. Korábban 2007 júniusában és idén februárban mutattak be hasonló dokumentumot.
Pénzügyi szankciók
Johannes Laitenberger, a Bizottság szóvivője elmondta, hogy az Unió két bolgár kormányügynökség akkreditációját is felfüggesztette, mivel úgy találta, hogy azok nem járnak el megfelelően az uniós forrásokkal. A két ügynökségtől összesen 250 millió eurót zároltak, ezek az előcsatlakozási alapok forrásaiból származtak.
Felfüggesztettek továbbá 115 millió eurónyi támogatást, melyet a kohéziós alapból közúthálózat és más közlekedési infrastruktúra javítására szántak, és nem folyósítják egyelőre a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére célzott 121 millió eurónyi SAPARD pénzeket sem.
Látszatreformok
A Bizottság jelentése mindkét új tagállam esetén az igazságszolgáltatási reform és a korrupció elleni küzdelem területén talált hiányosságokat.
A Bulgáriáról szóló jelentés kiemeli, „az intézményi és procedurális reformok jól néznek ki ugyan papíron, de nem valósulnak meg a gyakorlatban”. A Bizottság szerint a kulcsproblémák továbbra is fennállnak és sürgős orvoslást igényelnek. A dokumentum több ízben hangoztatja, hogy „a bolgár állampolgárok teljes jogú hozzáférést érdemelnek az EU forrásaihoz, amelyek célja, hogy erősítsék a jog uralmát és kiszorítsák a korrupciót”.
A jelentésen kívül a Bizottság két további dokumentumot is kiadott a mai napon. Az egyikben lejegyzi azt a hat feltételt, amelyet Bulgáriának mindenképpen teljesítenie kell a források zárolásának feloldásához:
- Alkotmánymódosításokkal kell biztosítani az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Átláthatóbb és hatékonyabb igazságszolgáltatási folyamatot kell kialakítani. Ehhez új igazságszolgáltatási törvényre és új polgári törvénykönyvre van szükség.
- Úgy kell folytatni az igazságszolgáltatási rendszer reformját, hogy a rendszer megfeleljen a szakmaiság, a hatékonyság és a megbízhatóság követelményinek.
- A magas szinten elkövetett korrupció felfedése érdekében szakmai és pártatlan vizsgálatokat kell indítani.
- Minden szükséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a korrupció szintje, különösen a határokon és az önkormányzatok körében.
- Ki kell dolgozni egy stratégiát a szervezett bűnözés elleni küzdelem megfékezésére. Különös figyelemmel kell lenni a pénzmosásra és a bűnözők vagyontárgyainak elkobzására.
Az Unió mindezen tevékenységekről rendszeres és részletes jelentést kér az országtól.
A másik dokumentumban a Bizottság elemzi az egyes EU-Alapok eddigi felhasználását, és a szükségesnek tartott lépéseket. A jelentés szerint komoly probléma, hogy Bulgáriában kétségbe vonható a számvevőszék függetlensége, a közpénzek kezelése pedig átláthatatlan és nincsenek kialakítva a konkrét felelősségi körök sem.
Nyelvi diplomácia
Az EurActiv úgy értesült, az utolsó pillanatban még heves kísérletek zajlottak a bolgár jelentés szövegének megváltoztatására. Ennek ellenére a dokumentum nem sokban különbözik a korábban napvilágra került változattól. Egy-két szó megváltoztatásával, kicserélésével Bulgária annyit legalább elért, hogy a szövegből kevésbé érződik úgy, mintha a maffia irányítaná az országot.
A kiszivárgott jelentésben az áll, hogy Bulgáriának „fel kell göngyölítenie az érdekkonfliktusokat, illetve a politikai, az üzleti és a szervezett bűnözés szférája közötti látható összefonódásokat”. A végleges verzió ellenben az „érdekkonfliktusokat, illetve a politikai szféra egy része és az üzleti, szervezett bűnözés szférája közötti látható összefonódásokat” hangsúlyozza.
Mea culpa
A bolgár sajtó szerint a miniszterelnök, Sergei Stanishev úgy nyilatkozott, hogy Bulgária megérdemli a kritikát: „Hogy őszinte legyek, a kritikának van alapja,” mondta Stanishev a várnai sajtónak. „Az igazság az, hogy Bulgária még tanulja, hogy hogy kell bánni az európai pénzekkel,” tette hozzá.
A jelentés hírére az ellenzék támadásokat intézett a kormányzat felé. Kiemelték azt is, hogy Bulgária mennyivel elmaradt Románia mögött. Várhatóan ma bizalmatlansági indítványt is benyújtanak a miniszterelnök ellen, de a koalíció a 240 képviselőből 150 bizalmát élvezi, így nem valószínű, hogy a kezdeményezés sikerrel járna.
Érdekesebb tény, hogy egy közvéleménykutatás szerint a bolgárok többsége a Bizottsággal ért egyet, és támogatja a források befagyasztását. Az átlagpolgár szerint a pénz nem ér el az emberekhez. A rengeteg támogató szerint a források befagyasztása a korrupt politikai elitre mért csapás.
Zéró tolerancia
A román miniszterelnök, Calin Popescu-Tariceanu az EurActiv Romániának úgy nyilatkozott, hogy „zéró toleranciát” hirdet a korrupció ellen. A miniszterelnök így kíván reagálni a Bizottság jelentésére.
„A jelentés több pozitív fejleményt is kiemel, ami azt mutatja, hogy Románia közeledik az EU színvonala felé. Készek vagyunk zéró toleranciát bevezetni azok ellen, akik arra használják fel a közpénzeket, hogy magukat gazdagítsák”.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt vezetője, Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy a jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy a „Popescu-Tariceanu rezsim” elbukott a korrupció elleni harcban. „Ugyanott tartunk a korrupció elleni küzdelemben, mint 1998-ban,” mondta Geoana. 
